Egyre több szempontnak kell megfelelniük a magyarországi vállalkozásoknak, nagyvállalati beszállítóknak annak érdekében, hogy eleget tegyenek az egyre nagyobb elvárásoknak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a Magyar Idők kérdésére a részletekkel kapcsolatban elmondta: a nagy cégek írásba foglalt, minden beszállítóra egységesen megfogalmazott követelményrendszert támasztanak, s amennyiben nincs egyéb vállalatpolitikai megfontolás, akkor gazdasági szempontból a hazai vállalkozások alkalmazása a legelőnyösebb.
Az autóiparban a teljes technológiai lánc egyre nagyobb része tevődik át a beszállítókra; míg az összeszerelő üzemek nagyjából 30 százalék hozzáadott értéket állítanak elő, addig a lánc cégei adják a további 70 százalékot, felértékelvén szerepüket.
A HIPA kiemelte: hazánkban mára eltűnt az olcsó munkaerő előnye, így a nemzetközi versenytársakkal szemben úgy maradhatnak fent, ha többletszolgáltatásokat nyújtanak, szorosabb kapcsolatokra törekednek, és részben olyan bonyolultabb tevékenységekre váltanak, mint például a saját szerszámgyártás, technológiatervezés, fejlesztőrészleg működtetése.
További, a magyar tulajdonban levő beszállítók átlagos kis méretéből fakadó és a fejlesztést nem kizáró lehetőség a kapacitás növelése azzal, hogy több vállalat együttműködési, partnerségi kapcsolatot alakít ki egymással. A cégek fejlesztésének legfőbb kritériumai közé tartozik a költségcsökkentés, a modern vállalat-, termelésszervezési módszerek alkalmazása, a nagyobb képesség a magas hozzáadott értéket jelentő többletszolgáltatások nyújtására. Fontos a termék- és technológiafejlesztés, valamint a több lábon állás, de nélkülözhetetlen a rugalmasság is.
– Rendkívül felértékelődik a beszállítói láncnál a kutatás-fejlesztés (K+F) – emelte ki az ügynökség. Ennek oka, hogy a multinacionális vevők rájöttek, egy-egy új termék kifejlesztését sokkal rövidebb idő alatt meg tudják valósítani, ha a nekik beszállító vállalkozásokat is bevonják a fejlesztésbe, mégpedig rögtön a projekt indításakor.

A BMW németországi üzemében. A gyártó a beszállítóval közösen dolgozik az új terméken
Fotó: Reuters
A multinacionális nagyvállalatok a kutatás-fejlesztési tevékenységet egyre inkább a beszállítókra hárítják, a K+F a beszállítói piramis egyre alacsonyabb szintjén jelenik meg. A nemzetközi verseny miatt a beszállítócégek fennmaradása is egyre inkább a K+F alkalmazásától függ. Egyre jellemzőbbek a nagyvállalatok és beszállítóik közös fejlesztési projektjei.
A HIPA arra törekszik, hogy egyre több innovatív technológiát alkalmazó befektetés és kutatás-fejlesztési beruházás jöjjön Magyarországra, és ezzel a magyar kkv-szektor növekedését is elősegítse. A járműipar területén már konkrét eredmények is igazolják ezt a folyamatot, egyre komplexebb és bonyolultabb tevékenységek érkeznek hazánkba a járműgyártáshoz kapcsolódóan vagy attól függetlenül, önálló fejlesztési tevékenységként.
A HIPA nemzetközi megkeresésekre 1323 hazai kkv-t ajánlott az első fél évben, míg a stratégiai partnereknél a hazai beszállítók részaránya 2017-ben átlagosan közel négy százalékkal növekedett. A HIPA beszállítófejlesztési tevékenysége elsősorban a járműipari, gépipari és elektronikai ágazatokban működő nagyvállalatokra és az ehhez kapcsolható hazai kkv-szektorra koncentrál, de bármely más, termelői vagy a termeléshez kapcsolódó iparág is érintett lehet.
Nemcsak a befektetési ügynökség, de több nagyvállalat is indított kimondottan magyarországi cégek fejlesztésére beszállítói programokat. A kormány is igyekszik aktivizálni a befektetőket, a kormányzati stratégiai együttműködési megállapodások mindegyike tartalmaz beszállítófejlesztési pontokat.