Holnap adja ki az idei első negyedévi növekedési adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amitől az éves magas növekedési célkitűzés megalapozását lehet remélni. – A piaci konszenzus szerint az év első három hónapjában négyszázalékos lehetett az éves ütem – áll a CIB Bank kitekintőjében.
Az elemzés szerint idén a belső fogyasztás, a lakossági fogyasztás bővülése továbbra is kiemelt mozgatója lehet a növekedésnek. A beruházások szerepe is jelentős marad, amit az uniós források folytatódó felhasználása is támogat, de ezen a területen már nem számítanak a 2017. évihez hasonló kiugró növekedési ütemre – tették hozzá.
Jelentősnek mondható az előrejelzésekben a szórás. A Raiffeisen például a konszenzusnál magasabb, ötszázalékos, a tavalyi negyedik negyedévet is kényelmesen meghaladó növekedési ütemmel kalkulál. A Blahó Levente és Pálffy Gergely által készített elemzés szerint ebben szerepet játszik, hogy az idei első negyedévben, vélhetően a választásokat megelőzően, jelentősen megemelkedtek az állami kiadások, amelyek megmutatkoznak a növekedési adatban is.
A jelenlegi bővülési ütemmel Magyarország beleillik a regionális átlagba, szomszédainknál is jó adatokra számítanak a heti adatközlésekkor. Liam Carson, a londoni Capital Economics elemzője szerint a regionális növekedés már túljutott a csúcson, így itthon 4,3 százalékos első negyedéves bővülési ütemmel számol. Egyúttal kiemeli, hogy a várható lendület kirívóan erős az elmúlt időszak adatait figyelembe véve.
A lakossági fogyasztás továbbra is mozgatórugója lehet a gazdasági fellendülésnek
Fotós: Teknős Miklós
Mindennek megfelelően a GDP (bruttó hazai termék) adata várhatóan nem okoz különösebb kilengést az egyes eszközök árában, lévén a konszenzustól való eltérés bármelyik irányba nem jelentene különösebb meglepetést, és aggodalomra sem adna okot. A magyar kormányzat idén éves szinten 4,3 százalékos bővülést vár, ami nagy vonalakban megfelel a legtöbb elemzői előrejelzésnek is.
Sokkal érdekesebb kérdés mármost, hogy mi várható jövőre. A gazdasági kormányzat nemrég állt elő bátornak tűnő terveivel, amelyek alapján 2022-ig minden évben négyszázalékos vagy azt meghaladó mértékű növekedést szeretne elérni.
Mint azt a napokban lapunknak adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, ehhez hamarosan újabb élénkítő intézkedéseket jelentenek be. Azonban még ezzel együtt is látványos az eltérés a 2019-től kezdődő időszak várakozásaiban a kormány és az elemzők között.
A Capital Economics már idén is a piaci konszenzustól jócskán elmaradó 3,3 százalékos növekedést jósol, ami 2019-től két százalék körülire állhat be. Az egyes előrejelzésekben vannak eltérések, azonban a trend megítélése jelenleg egységesnek tűnik, ennek értelmében 2019-től mindenképpen visszaesésre kell számítani: korlátozza a növekedést a munkaerőpiaci helyzet, illetve az uniós források kimerülése a jelenlegi költségvetési időszakban.
Varga Mihály szerint korábban is jellemző volt, hogy a piac megkérdőjelezte a kormányzat célkitűzéseit, és nekik kellett év közben a hazai gazdasági tárca előrejelzéseihez igazodniuk, látva a statisztikai tényeket. A nemzetgazdasági tárca első embere azzal számol, hogy most is ez a helyzet alakulhat ki, így elérhető a stabil négyszázalékos növekedés idén és az azt követő években is.
ipari jelentés
A statisztikai hivatal ma közli a márciusi ipari termelés szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított második becslését. Az első becslés szerint márciusban az ipari termelés volumene 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól, amikor 13,9 százalékkal nőtt a kibocsátás. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 1,9 százalékkal nőtt, mivel idén márciusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2017-ben, míg az előző havitól 0,7 százalékkal maradt el márciusban az ipar teljesítménye.
