Mintegy 200 ezer tonna lágyszárú tüzelőanyag beszerzésével számol idén a pécsi erőmű. A Magyarország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőművét üzemeltető Pannonpower szalmabeszerzési kampányában főként a környékbeli gazdákra számít, összesen 3,5 milliárd forint értékben juthatnak a beszállítók pluszjövedelemhez – közölte a társaság. Az erőmű üzemeltetője úgy véli, hogy az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősíti a szektor függetlenségét, valamint az agrárium jövedelmezőségét.

A Pécs környékéről érkező beszállítók 3,5 milliárd forint értékben juthatnak pluszbevételhez
– A pécsi erőmű a lágyszárú biomassza tüzelőanyag egyik legnagyobb felhasználója a régióban – fogalmazott Lenti Ákos, a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő. Hozzátette, hogy az üzem ma már bármilyen geometriájú bálát – kocka alakút vagy körbálát is – képes befogadni. Az erőmű olyan minőségű árut is megvásárol, amely állattenyésztési célokra már nem felel meg. A gabona bebálázott szármaradványa mellett az erőmű befogadja a repcéből, szójából, vagy éppen a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálékból, valamint a nádból előállított bálákat is.
A szalmabálák átvételekor kulcsfontosságú az alapanyag nedvességtartalma. Ettől az évtől a legfeljebb 30 százalék nedvességtartalmú kockabálák mellett kisebb mennyiségben a magasabb nedvességtartalmúakat is be tudja fogadni az erőmű, ezért várhatóan csökken a beszállítók kazalban tárolásból adódó vesztesége is. Mindamellett a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a minőségi romlás elkerülése érdekében a termelőknek érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról.
Baranya megye mellett a Veolia Magyarország csoporthoz tartozó Pannonpower más dél-dunántúli és dél-alföldi megyékből is vásárol fel szalmát, sőt kisebb mennyiségben Horvátországból is érkeznek szállítmányok Pécsre. A beszállított lágyszárú tüzelőanyag hasznosítása mintegy 31,5 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, amelyeket az erőmű zöld távhővel lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszékhely, amely energiaellátása egészét megújuló alapokra helyezte. A kogenerációs – azaz egyszerre villamos és hőenergiát is előállító – erőmű szalmatüzelésű blokkja a város távhőellátásának segítése mellett mintegy 220 gigawattóra villamos energiát is előállít évente úgy, hogy közben az import energiahordozóktól való függőség csökkentéséhez is hozzájárul.
Az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamu termékminősítéssel rendelkezik, így a gazdákhoz kerülve a termőterületeiken hasznosíthatóvá válhat. A savas pH-értékű termőterületek esetében ugyanis a hamu lúgos kémhatása segíti a növényeket a talaj tápanyagtartalmának hasznosításában. Emellett a termőterületre kijuttatott hamu – foszfor-, kálium- és mikroelem-tartalma révén – a növénykultúra harmonikus tápanyagellátását is segíti. A biomassza-tüzelés szén-dioxid-semleges technológia, tehát a lágyszárú biomassza elégetése miatt nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki, hozzájárulva az országos klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez.