Az ágazati érdekképviseletek, a kormányzat és a kifizetőügynökség együttműködésének köszönhetően egyre több európai uniós forrás juthat el a mezőgazdaságban dolgozókhoz – közölte szerdán Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke.
A munkacsoport július óta aktívan működik. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a köztestület egyik fontos feladata, hogy segítse az uniós források lehívását, ezért az elmúlt időszakban több javaslatot is megfogalmaztak. Ennek eredményeként a falugazdászok a korábbinál is szélesebb körben tudják a gazdálkodók munkáját megkönnyíteni. Az egységes kérelmek adategyeztetéséről már nemcsak a termelők, hanem a falugazdászok is értesítést kapnak. Így bővülhet a hibátlan kérelmek köre, s előleget is több gazdálkodónak fizethet a Magyar Államkincstár. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára bejelentette: az Európai Bizottság engedélyezte, hogy hazánk az idén is emelt összegben fizessen ki előleget.
Így 2017-ben a közvetlen támogatások esetében 70, míg a vidékfejlesztési keretből finanszírozott hozzájárulásoknál 85 százalékos előlegkifizetés várható. Október 16-tól az év végéig 208 milliárd forint juthat el ebben a formában a gazdálkodókhoz. Detre Miklós, a Magyar Államkincstár igazgatója szerint ez az összeg az előző éveknél is magasabb: 2015-ben 122 milliárd, tavaly pedig 194 milliárd forintnyi előleget utaltak át az arra jogosultaknak.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára jelezte, a beruházási pályázatok esetében is várhatóan több milliárd forint előleget fizetnek ki még ebben az évben. A trágyatárolók fejlesztését, valamint a településképet meghatározó felhívás keretében már néhány milliárd forintot átutaltak a nyerteseknek, az év végéig tovább bővülhet ez az összeg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a már említett munkacsoportnak köszönhetően több ügyfélbarát módosítást is végrehajtottak a vidékfejlesztési pályázatoknál. Ilyen például az öröklésre, illetve a foglalkoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások könnyítése.

A beruházási pályázatokra is várhatóan több milliárd forint előleget fizetnek ki még idén
Eközben Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a kamarai választások apropóján tartott sajtótájékoztatóján jelezte: törvényes választásokat és önkéntes agrárkamarát szeretnének. Az elnök úgy látja, egyre többen elégedetlenek a köztestület működésével, ezért haladéktalan reformra szorul az agrárkamarai struktúra. Nagy Tamás szerint maga a kamarai választási rendszer is igazságtalan, ugyanis nem biztosítja a mezőgazdaság minden szereplőjének érdekképviseletét. Állításának némiképp ellentmond, hogy a MOSZ tagságából is bőven akadnak olyanok, akik a nagyvállalatokat tömörítő szervezet helyett a Magosz és a hozzá csatlakozott 17 szövetséges szervezet közös listáján indulnak a választásokon. Ráadásul a szervezet egyik tagja ma a köztestület ellenőrző bizottságában látja el feladatait.
– Mi ez, ha nem demokrácia? – tette fel a kérdést tegnap Jakab István, majd hozzátette: a kampány során sárdobálás helyett a munkára szeretnének koncentrálni, a Magosz által vezetett összefogás pedig a teljes magyar agrár-élelmiszeripart felöleli, a kistermelők mellett pedig a nagyvállalatok képviselete is biztosított. Győrffy Balázs hozzátette: amikor 2005-ben a gazdák az utcára vonultak, épp azoknak a politikája ellen tiltakoztak, akik most a MOSZ színeiben a kamara munkáját támadják.
– Ők voltak azok, akik érzéketlennek bizonyultak a gazdák helyzete iránt, és akik a megszűnés szélére sodorták a falugazdász-hálózatokat – fogalmazott a köztestület vezetője.