Az egyik legjellemzőbb terület, amelynek kapcsán a fogyasztók panaszaikkal felkeresik a hatóságot, a kereskedelem, az áruházi vásárlás – közölte a Magyar Időkkel a Budapest Főváros Kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztályának vezetője. Bobál Pál ezt a legutóbbi hatósági akció kapcsán mondta, amikor a március 15-i fogyasztók világnapján több hipermarketben kihelyezett tanácsadópultoknál közvetlen kapcsolatba kerülhettek a vásárlók az érdekeiket felügyelő hivatali szakemberekkel. – Országszerte több áruházláncnál megfordultunk már tavaly, illetve az idén is. Gesztusként kell értékelni a kereskedők részéről, hogy üzleteikben lehetőséget teremtenek a párbeszédre a vásárló és a hatóság, illetve az értékesítő között. Az érdeklődők konkrét kérdésekben kaphattak praktikus tanácsokat a kormányhivatalok képviselőitől – ismertette a főosztályvezető.

A hivatal szerint még mindig gyakori az áruházakban az árakkal való trükközés
Mint mondta, a legtöbb kérdés jellemzően az árak kapcsán érkezik a fogyasztóvédőkhöz. – Az áruházláncok nagy üzleteiben még mindig gyakran előfordul, hogy például az árcímkén szereplő tarifa vagy a meghirdetett kedvezményes ár nem egyezik a pénztárnál fizetendő összeggel. Ezt mindig érdemes ellenőrizni, mielőtt távozunk az üzletből. Azt is el szoktuk mondani, hogy a kereskedőknek azért kötelező feltüntetniük az egységárakat, mert így nem lehet átverni a vevőt a mennyiségi trükközéssel – hívta fel a figyelmet Bobál Pál. Hangsúlyozta, hogy a hatóság az árfeltüntetéssel kapcsolatos félrevezetésért szigorúan megbünteti a cégeket, mert szándékosság feltételezhető mögötte. Noha ezzel az üzletpolitikával már évekkel ezelőtt is számos probléma akadt, a tapasztalatok szerint napjainkban is gyakori a nagy láncok egységeiben a megtévesztő árazás. – Pedig a cserébe kiszabott bírság érzékenyen érinti a cégeket, ezért törekszenek a jogkövetőbb magatartásra, a hatósággal való együttműködésre – jegyezte meg a főosztályvezető.
A szakértő úgy folytatta: élelmiszer vásárlásakor érdemes ellenőrizni, hogy a csomagolóanyagot ne számolják bele a súlyba a termék mérésekor, mert ez is sűrűn előfordul. Iparcikkek esetén tanácsos elolvasni a mellékelt használati útmutatót, amennyiben ilyet nem kapott kézhez, a vásárló követelje meg a forgalmazótól. Mint mondta, a jótállás és a szavatosság kérdése is mindennapos fogyasztói panasz az ügyfélszolgálatokon. Úgy tapasztalják, a cégek ezzel gyakran visszaélnek, még akkor is, ha jogszabály által előírt kötelező jótállás érvényes a termékre. Bobál Pál kiemelte az úgynevezett háromnapos szabályt, ez azt jelenti, hogy ha meghibásodik az új termék, akkor jogunk van három napon belül kicseréltetni az üzletben, azon túl viszont előbb a javítás, utána a csere történhet meg, s csak ezután van arra mód, hogy elálljunk a vásárlástól.
A főosztályvezető kitért arra is, hogy januártól átalakult az állami fogyasztóvédelem: beléptek a rendszerbe a járási hivatalok, ennek köszönhetően jóval közelebb került a hatóság a lakossághoz, és bővült a konkrét ügyintézések lehetősége.
– A mindennapos esetek, például a szavatossággal, jótállással, árakkal kapcsolatos problémák kezelése már teljes körben a járási hivatalokhoz tartozik, ami könnyebben elérhető, mert az ügyfélszolgálatok száma is megnőtt. A fogyasztók a kormányablakokhoz is fordulhatnak, illetve a kerületi hivatalokhoz, ahol vannak kijelölt ügyfélszolgálatok erre a célra – mondta a szakember. Megjegyezte, hogy a fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatalának részeként működő fogyasztóvédelmi főosztálynál – amely az egész fővárosra hatáskörrel bír – már érzékelik az új szisztéma hatékonyságát: az év elejétől mostanáig számos esetben tehermentesültek, a feladatokat már a kerületi hivatalokkal megosztva látják el. – Ez 22 új fogyasztóvédelmi szervezetet jelent a járásoknál, ahol a polgárok közvetlenül tudják intézni az ügyei-ket. Főosztályunk ezek működését is segíti, miközben önálló jogköre maradt az olyan ügyekben eljárni, ahol például tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat merül fel – jelezte Bobál Pál.
Úgy fogalmazott, van szakmai hagyománya a járási hivatalok bevonásának az állami fogyasztóvédelem rendszerébe, ami azért is hatékony, mert az egyes hivatalok képviselői jobban ismerik a helyi viszonyokat, közvetlen kapcsolatuk van a térség forgalmazói-val, gazdasági szereplőivel. – A főváros területén mintegy 40 ezer vállalkozás működik, ez 22-felé osztva sokkal jobb rálátást biztosít az esetekre – jegyezte meg a főosztályvezető. Emellett szoros kapcsolatot ápolnak a kamarák mellett működő békéltető testületekkel, amelyek alternatív bíróságként fogadni tudják azokat az ügyeket is, amelyek a kormányhivatali fogyasztóvédelemnél nem találtak jogorvoslatra. Bobál emlékeztetett, hogy egy új szabály szerint a bepanaszolt vállalkozás köteles megjelenni a békéltető testületi eljárásokon, amennyiben ezt elmulasztja, a Fővárosi Kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztálya bírságot szab ki a cégre.