Sikerrel tesztelték ősszel az élő, helyszíni kamerafelvételek alapján működő távirányítású toronyközpontot, amelynek segítségével a budapesti repülőtér le- és felszálló gépeinek irányítását, az úgynevezett toronyirányítást a földrajzi helytől függetlenül, egy távoli központban végzik el – mondta a Magyar Idők kérdésére Szepessy Kornél.
A HungaroControl (HC) vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a ferihegyi repülőtér vizuális jelképének számító épület elöregedett, műszaki állapota rossz, emiatt kiszámíthatatlan, mikor okoz hosszabb-rövidebb üzemszünetet a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Az első legfontosabb lépés, hogy kényszerhelyzetben, amikor a toronyban műszaki hiba miatt esetleg leáll a szolgáltatás, akkor a HC központjában lévő távirányító toronyközpontban átvegyék az irányítást.
– Erre már a hatósági engedélyek megszerzése után, a jövő év első negyedét követően sor kerülhet – mondta a vezérigazgató. A következő lépés, hogy a mindennapi irányítási tevékenység átkerül a HC központjába, de a reptéri torony megmarad kényszerhelyzeti tartaléknak. Ezt 2018-ra tervezik. A végcél, hogy a HC központjában legyen egy normál működésre és egy kényszerhelyzetre szánt irányítóközpont is. Várhatóan 2020-ra teljesen megszűnik a munka a ferihegyi reptéri helyszínen.
A HC központjának feladata lesz az is, hogy teszteket, tréningeket, képzéseket végezzen ott. A távirányítású torony koncepciója és tesztüzeme iránt nagy volt a nemzetközi érdeklődés, joggal remélhetik, hogy számos ország szakembereit küldik majd továbbképzésre Budapestre – mondta Szepessy Kornél.
A távirányítású torony nemcsak Ferihegyen alkalmazható, hanem más magyarországi helyszínen is. A közelmúltban döntött a kormány, hogy 1,3 milliárd forintból fejlesztéseket hajtanak végre a debreceni repülőtéren. Ennek során kiépítik az ILS 2 műszeres leszállítórendszert, valamint az Air Traffic Controlt is. Jelenleg a vidéki repülőtereken nincs ellenőrzött légtér, a légiforgalmi tájékoztatók pusztán információkkal látják el a pilótákat, akik ezek alapján döntéseket hoznak. Debrecenben arra számítanak, hogy ha bevezetik az ellenőrzött légtérben nyújtott légiforgalmi irányítási szolgáltatást – amelynek lényege, hogy a légi irányítók utasításokat adnak a pilótáknak –, akkor több légitársaság választja majd célpontnak a hajdúsági repülőteret.
– A HC üdvözli a kormány döntését – mondta a vezérigazgató –, hiszen távirányítással a debreceni, de akár további regionális légikikötők irányítását is el tudnák látni, azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai jelenleg még elemzik, hogy ki és milyen forrásból fizeti a légiforgalmi irányítási szolgáltatás működtetését.
Az említett polgári célú repülőterek mellett még három katonai is működik hazánkban, ezekkel jelenleg is szoros együttműködésben dolgozik a HC – mondta Szepessy Kornél. A repülőterekhez tartozó közelkörzeti légtereken, illetve a katonai légtérblokkokon kívül a HC munkatársai irányítják a katonai gépeket is. A jövőben a fentieknél is szorosabb lehet az együttműködés, ugyanis a kormány tervbe vette, hogy a kecskeméti katonai repülőteret polgári célra is hasznosítja.
Ebben az esetben a polgári és katonai légi irányítóknak meg kell osztaniuk a feladatukat. A HC készen áll rá, hogy akár Kecskeméten is távirányítású torony lássa el a légtér felügyeletét. A NATO máris érdeklődését fejezte ki az újfajta technikai megoldás iránt a HC felé.
A vezérigazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kiváló az együttműködésük a honvédelmi tárcával, és bármilyen megoldást dolgoznak ki, a végső döntés a minisztériumé.