A recesszió elfedte, az élénkülés pedig felerősítette az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő-problémáit. Valamennyi építőipari alapszakma hiányszakmának minősíthető – hangsúlyozza Az építési ágazat 2018. évi súlyponti problémái és javaslatok ezek megoldásához című összegzésében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
A lapunknak elküldött dokumentum szerint csak 2013 második felében állt meg a munkaerő csökkenése: 2016 végén már mintegy 278 ezer főt foglalkoztattak az ágazatban, múlt év végére pedig ismét meghaladta a 300 ezret a foglalkoztatottak száma.
Az ÉVOSZ ugyanakkor megjegyzi, hogy a gyors növekedés egy része látszólagos, hiszen mintegy 15 ezer fő korábban is foglalkoztatva volt bejelentés nélkül. A szakszövetség 2016-hoz viszonyítva a valós bővülést csupán 10-12 ezer munkavállalóra becsüli, kiemelve, hogy az új munkaerő képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Koji László, a szervezet elnöke őket szokta nyilatkozataiban „be sem tanított segédmunkásnak” nevezni.
– A munkaerő jelentős részben nem versenyképes vállalatokban, hanem kényszerfoglalkoztató, szinte munkaerő-kölcsönzőként működő cégekben csoportosul. Ennek eredménye a munkavállalói érdekeltség hiánya, az utánpótlásképzésben való érdektelenség, sokszor a minőségi szakmai munka hiánya – fogalmaz a szakszövetség. Szerintük az ágazatban hármas tagoltság jellemző: a főfoglalkozásban alkalmazottak mellett bérelt munkaerő és szürkén-feketén foglalkoztatottak vannak jelen.
– A válság éveiben külföldön munkát vállaló szakembereket nagyon nehéz visszahozni a hazai építési feladatokhoz. A munkaerő hazai hatékonyabb és magasabb bérszinten történő foglalkoztatása és erkölcsi megbecsülése nélkül a munkaerőhiány tovább mélyülhet az ágazatban – mutatnak rá.
Javítani kell az ágazatban a képzés minőségét
Fotós: Havran Zoltán
A legális foglalkoztatás erősítésének leghatékonyabb eszköze az ÉVOSZ szerint továbbra is a béreket terhelő adók és járulékok csökkentése. Kiemelik a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött megállapodásuk nyomán létrejött húszmilliárd forint keretösszegű pályázatot, javasolva, hogy fél év után indokolt lenne kiértékelni azt.
A szövetség ágazati kollektív szerződések rendszerének létrehozását tanácsolja a kormánynak, amely alappillére lehet a szürke-, illetve feketefoglalkoztatás visszaszorításának. A tisztességes vállalkozások érdekére hivatkozva a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát is erősíteni kellene.
Az ÉVOSZ mindemellett hangsúlyozza, hogy az építőipari havi átlagbér a versenyszféra 75 százalékát éri csak el. Bár rövid távon a munkabérek emelkedése árfelhajtó hatású is lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a legális foglalkoztatást.
A szakszövetség kitart tavalyi felvetése mellett is, mely szerint a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a duális képzés triális képzéssé alakítása az úgynevezett üzemközi gyakorlati képzés intézményrendszerének kialakításával. Német, belga és osztrák tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a tanulóképzésben részt vevők döntően mikro- és kisvállalkozások, amelyek tevékenységi körükből és méretükből fakadóan nem tudják az adott szakma teljes spektrumát begyakoroltatni tanulóikkal.
