Valamennyi településtípusnál nőttek a lakásberuházások az év első három negyedévében: a fővárosban harminc, a megyei jogú városokban húsz, a többi városban 23, a községekben 47 százalékkal bővült a használatbavételek száma az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című kiadványa szerint a múlt évhez hasonlóan továbbra is Budapest, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében épül az új lakások mintegy kétharmada.
A korábban is népszerű építési helynek számító Pest megyében az idei év első kilenc hónapjában 2854 használatba vételt jegyeztek, vagyis az országban átadott lakások közül minden negyediket itt építették meg. A főként a Budapest agglomerációjában zajló építkezések révén az átadott otthonok száma a megyében 68 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
Ugyanebben az időszakban Budapesten 2154, Győr-Moson-Sopron megyében 1597 lakás készült el, utóbbiban a korábbi időszak kiugró adatai után ez a mennyiség 19 százalékos visszaesést jelent 2017 első három negyedévéhez viszonyítva. Míg Pest megyében öt lakásból négy családi ház, Budapesten ötből négy új otthon többszintes, többlakásos épületben vagy lakóparkban készült el.
Összességében 14 megyében épült több, ötben pedig kevesebb lakás, mint a 2017. január–szeptemberi időszakban. A legdinamikusabb bővülés Bács-Kiskun, Pest és Veszprém megyét jellemezte. Az átadott 10 218 új otthon azt jelenti, hogy tízezer lakosra vetítve 10,4 lakás jutott. A KSH szerint a mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében az átlag 3,3-szerese volt, de átlag fölötti értékek jellemezték Bács-Kiskun, Pest és Veszprém megyét is.
A lakásépítések mértéke továbbra is Nógrád megyében a legalacsonyabb, ahol az első három negyedévben a mutató tízezer lakosra 0,7 volt, ami mindössze 13 új lakást jelent. A 2018 első három negyedévében kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 26 655 lakás építése kezdődhetett el, ez mintegy hat százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban kismértékben, a többi városban és a községekben jelentősen emelkedett. Tíz megyében nőtt tavalyhoz képest az építési kedv, a legjelentősebb változás Csongrád és Békés megyében történt.