– Az Európai Unió 2014 márciusa óta – a Krím orosz annektálására és Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be, amire az orosz válaszlépések sem maradtak el. Az embargót nemrég hosszabbították meg a felek. A szankciók hatalmas gazdasági károkat okoznak. Forintosítaná a mínuszt?
– A 2014 augusztusában bevezetett korlátozások már csaknem ötmilliárd dollár (jelen értéken több mint 1400 milliárd forint) exportkiesést okoztak a magyar gazdaságnak. A szankciók legnagyobb vesztese a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás: az agrártermékek kivitelében negyvenszázalékos volt a visszaesés. A lépés az egész unióra negatív hatással van: ha azt vesszük alapul, hogy 2013-ban, az utolsó teljes évben az EU-tagországok orosz exportja 120 milliárd euróra rúgott, aminek durván egytizedét, 11,9 milliárd eurót tettek ki az agrártermékek, elképzelhető, milyen anyagi károkat okoz az embargó.
– Harmadik fél viszont lehet nyertese a kölcsönös szankcióknak.
– A geopolitikai, politikai lépések mögött mindig érdekek állnak.
– Korábbi hírek szerint az Egyesült Államoknak jól jön az embargó.
– Annál nem szeretnék továbbmenni, hogy hatalmas károkat okoz az EU-nak és Oroszországnak, ezért azt mielőbb fel kellene oldani. Azt is látni kell, hogy mindkét fél oly számos és szoros kapoccsal kötődik a másikhoz, hogy szinte nem is tudnának a másik nélkül élni.
– Nehéz úgy konszenzusra jutni, hogy közben a NATO-csapatokat az orosz határhoz vezénylik.
– Ez nem egyoldalú, hiszen az oroszok is tettek katonai lépéseket a NATO-val szemben. Ne felejtsük el azt sem, hogy a keleti tagállamok területén ez idáig nem volt semmilyen szövetséges infrastruktúra és a varsói NATO-csúcson hozott megerősítő döntések már csak jellegüknél és léptéküknél fogva sem tekinthetők többnek, mint megelőző-védelmi jellegű intézkedéseknek.
– A Baltikumban magyar katonák is lesznek.
– A lengyelek, észtek, lettek, litvánok félelmével szemben mi nem tekintjük Oroszországot fenyegetésnek, de ettől még megértjük őket és szolidárisak vagyunk velük. Ne felejtsük, egy szövetségi rendszer részeként felelősséggel tartozunk partnereinknek és ezt jelképezi a lövészszázadunknak a visegrádi keretekben rotációs alapon, a jövő évben esedékes baltikumi kitelepülése is.
– Mi a véleménye az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményről?
– Egyetlen szempont számít, hogy az jó-e az országnak vagy sem.
– És jó?
– Ezt még nem lehet tudni. Ha rendelek egy festményt, akkor nem szerencsés, ha annak minőségét a mű készítésekor bírálom, meg kell várni az alkotás elkészültét.
– De azt azért megmondom, mi legyen a képen.
– Mi is megmondtuk. De csak a konkrét tartalom ismeretében lehet majd eldönteni, tetszik-e vagy sem. Mint lehetőséget elvetni azonban felelőtlenség volna.
– Térjünk vissza az embargóhoz! Elképzelhetőnek tartja, hogy magyar cégek Szerbián, vagy az oroszokkal vámunióban lévő Kazahsztánon és/vagy Fehéroroszországon keresztül juttatják be terméküket a kontinensnyi méretű országba?
– Nyilván vannak, akik ebben gondolkodnak, de az állam ehhez nem adhat és nem is ad segítséget.
– Az oroszok ezt a jelenséget irtják, de azért az furcsa, hogy amíg más uniós tagállamból találtak mennyiségben és értékben is kiugró ilyen volument, amit meg is semmisítettek, addig magyart nem. Lehet, hogy velünk elnézőbbek az orosz hatóságok?
– Nem hiszem. Paradox a helyzet, hiszen amíg hazánk a kezdetektől fogva ellenzi, de uniós kötelezettségei miatt érvényesíti a szankciókat, addig más országok a retorika szintjén a tilalom mellett vannak, viszont a gyakorlatban üzletelnek az oroszokkal. Megdöbbentőnek tűnhet, de akár hadiipari együttműködést is folytathatnak.
– A britek az egyik fő szorgalmazói az oroszokkal szembeni szankciók bevezetésének, fenntartásának. Most a Brexittel változik a felállás, ráadásul Angela Merkel német kancelláron is nagy a nyomás az enyhítés, a megszüntetés irányába. Meddig marad fent az embargó?
– Rövid távon a Brexit-népszavazás jelentőségét e téren nem becsülném túl, hiszen például ne felejtsük el, hogy az Egyesült Királyság egyelőre továbbra is teljes jogú EU-tagállam marad. A színfalak mögött német–francia koordinációban persze zajlanak a tárgyalások az oroszokkal és az ukránokkal. Ha a kelet-ukrajnai rendezés keretének számító úgynevezett minszki megállapodások végrehajtásában jelentős haladás tapasztalható, akkor 2017. január 31. után akár jelentősen is enyhülhet a jelenlegi korlátozó rezsim.
– Jó esetben még az is fél év. Mit lehet tenni addig?
– Az oroszok importhelyettesítési programot hirdettek, amelyben főleg a mezőgazdaságban nyílik lehetőség. Például komoly támogatást adnak, ha az agráriumba technológiai transzfert visz valamelyik ország.
– De ezzel nem a saját érdekeink ellen megyünk, hiszen azokat a kapacitásokat építjük ki, amelyekkel majd kiválthatják a magyar termékeket?
– Nem várhatunk arra, hogy véget ér az embargó, másfelől az oroszok is folyamatosan keresik, hogyan tudják kiváltani az importot. Tehát az ebbe fektetett munka és pénz megtérül.
– Amúgy az embargó miatt a keleti nyitás nem halad döcögősen?
– Nem, mert a keleti nyitás politikánk több lábon áll, és vannak eredményei: számos közel-keleti és ázsiai vállalkozás telepíti leánycégét Magyarországra, vagy köt üzletet, kereskedik hazánkkal.
– A V4-nek milyen szerep juthat az orosz kapcsolatban?
– Bár egyfelől gazdasági értelemben e négy ország egymás vetélytársa, másfelől a közös fellépésnek pozitív hatásai lehetnek, gazdasági erőt, lélekszámot tekintve komoly tényező, ahogyan más relációkban ez látványosan meg is nyilvánul.
– Ha a V4-ek összefognának, s közös energetikai stratégiát dolgoznának ki, azzal csökkenteni lehetne az orosz energiafüggőséget. Gondoljunk csak az észak–déli energetikai folyosóra. De mintha ez csak a szavak szintjén realizálódna, a valóságban elsorvadnak a tervek. Miért?
– A hiányzó kelet-európai energetikai infrastruktúra megvalósításán hosszú évek óta dolgozik Magyarország. Azt kell látni, hogy e törekvéseket rendre külső erők gáncsolták és gáncsolják el: gondolok itt a Nabucco- vagy a Déli Áramlat-projektekre.
– Külső erő alatt Brüsszelt érti?
– Elsősorban. Nehéz kiigazodni, mert miközben szorgalmazzák az energetikai függetlenséget, biztonságot, lépéseik sokszor ezzel ellentétesek.
– Paks bővítése számos kritikát kapott. Brüsszelben az utolsó versenyjogi és közbeszerzési vizsgálatok zajlanak. Mit gondol, találnak fogást a szerződésen?
– A kormány nagy erőkkel dolgozik a megállapodáson. Az atomerőmű bővítési terve a magyar érdekek mentén, de természetesen az uniós szabályok figyelembevételével készült. Ha Brüsszel rábólint, azzal végre elhárul a megvalósítás előtti utolsó jelentős akadály, s megkezdődhet a kivitelezés.
– Ha 2026-ban nem kezd termelni az erőmű, a kamatokat akkor is fizetni kell. Így is fenntartja, hogy jó szerződés született?
– Nyilvános és számunkra kedvező szerződést kötöttünk.
– Egyes részletek nem nyilvánosak.
– A megvalósítási szerződéseket nem tárjuk a nagyvilág elé, de az uniós és magyar politikai szereplők beletekinthetnek.