Különadót vetett ki a bukaresti kabinet az energia-, a távközlési és a bankszektor szereplőire. A kétszázalékos pluszilleték behajtását célzó intézkedés következményeként 2022. február 28-ig nem változik az elektromos energia ára a hatóságilag szabályozott energiapiacon maradt háztartási fogyasztóknak. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) ár- és ajánlat-összehasonlító programot is adott azon fogyasztóknak, akik a szolgáltatóváltás mellett döntöttek. A lehetőséggel az érintettek a földgázellátás esetében is élhetnek, a jelenlegi szolgáltatót pedig törvény kötelezi arra, hogy a fogyasztó kérésére megnevezze azt a társaságot, amely államilag szabályozott áron szállítja a gázt.
A szolgáltatókat és fogyasztókat egyaránt foglalkoztatja, hogy így valóban nem nőnek-e majd az árak? A kormány mesterséges beavatkozással igyekszik visszaszorítani az energiaárakat, ám a módszer több sebből vérzik. A próbálkozásnak ugyanis valószínűleg nemcsak a piaci mechanizmusok állnak majd ellen, de az Európai Bizottságnak is lesz hozzáfűznivalója.
– Ezzel gyakorlatilag búcsút mondunk az árliberalizációnak – fogalmazott az ANRE alelnöke, Nagy-Bege Zoltán. – A kormány által előterjesztett módszertan nem tartalmaz konkrét árat a villamos energia esetében, csupán annyit ír elő, hogy az ANRE szabályozott áron biztosítja az energiát a lakosságnak. Meg fogjuk vizsgálni, milyen költségekkel működnek az energiapiacon a termelők, és nyilván a legolcsóbbakat vesszük alapul. Megvizsgáljuk továbbá, milyen mennyiségre van szüksége a lakosságnak, ebből ki mennyit tud biztosítani, mennyi a szabad kapacitás, mert már vannak leszerződött mennyiségek, ezeket a szerződéseket pedig nem lehet felbontani.
A kiválasztottak valószínűleg a Nuclearelectrica és a Hidroelectrica lesznek, rendszerint e két vállalat állítja elő legolcsóbban az energiát. A Ziarul Financiar című gazdasági lap több hónapja jelzi, hogy a spot áramárak folyamatosan nőnek a tőzsdén. Néhány napja megawattonként több mint 600 lejes (1 lej 68 forint) árat jegyeztek, ami vészesen megközelítette a rekordnak számító, 2017 telén regisztrált 650 lejes értéket. Elemzők szerint a drágulás elsősorban a nagy befektetések elmaradásával magyarázható, valamint azzal, hogy Románia egyre több villamos energiát importál, holott erre elméletileg nincs szüksége.
A növekvő árak miatt tavaly augusztus óta a villamosenergia-forgalmazók nagy veszteséget halmoztak fel. A 2018 közepén megállapított fogyasztói árakat az ANRE nem módosította, azóta a végső forgalmazók veszteségesen árusítják az áramot. Ezeket a hiányokat a forgalmazóknak vissza kell kapniuk, emiatt idén nem lesz magasabb a fogyasztói ár, de 2020-ban már jöhet némi drágulás.
A földgáz felvásárlási árát megawattóránként 68 lejen maximálja a kormány decemberi sürgősségi rendelete. Ez az ár viszont nemcsak a termelők és a forgalmazók között lesz érvényes, a forgalmazók is csak ennyiért adhatják tovább a földgázt. Ráadásul a rendelet szerint ez az ár 2019. április elsejétől nemcsak a lakossági földgázra lesz érvényes, hanem valamennyi fogyasztóra, tehát az ipariakra is, a 68 lejre pedig a tárolási, elosztói díjakat is rászámolják, miközben jelenleg megawattóránként 110-120 lej a földgáz piaci átlagára.
Nagy-Bege Zoltán a Maszol.ro portálnak jelezte: a hatóságnál már iktatták az engedélyek visszahívására és a romániai piacról való visszavonulásra vonatkozó kérést. A kormányrendelet legnagyobb vesztesei a nagybani- és a végső forgalmazók, a két százalék leginkább őket sújtja, ráadásul a villamos energia felvásárlási és értékesítési árának kontrollja sincs teljes mértékben náluk. Az energiapiac rengeteg szereplője ugyanakkor még mindig sok lehetőséget kínál. Azok a termelők pedig, akik földgázból állítják elő az elektromos energiát, és a piaci áron értékesítik, akár előnyt tudnak kovácsolni a sürgősségi kormányrendelet előírásaiból.
Az energiaár szabályozása teljes mértékben szembemegy a szabadpiaci verseny uniós elvével, annak ellenére, hogy az utóbbi időben több európai állam is visszatért a szabályozott árakhoz. Az árak alacsonyan tartása Romániában azért is indokolt, mert a lakosság fizetőképessége jóval az európai átlag alatt marad. – Az Európai Bizottság mindenképpen elemezni fogja, megszegi-e a rendelet az uniós szabályzatokat, de rövid időn belül semmilyen intézkedés nem várható. És természetesen az is elképzelhető, hogy az elemzés után teljesen vagy részlegesen el kell törölni az intézkedéseket – vázolta a perspektívákat a romániai szakhatóság alelnöke.