Az európai munkaerőpiac elszívó hatása, a nyugati országokban tapasztalható, a hazainál kétszer, háromszor, négyszer magasabb bérek vonzereje immár érzékelteti a hatását a hazai munkaerőpiacon. Miután a fiatal, nyelveket beszélő, értékes képzettséggel bíró munkavállalók tízezrével indulnak útnak, hogy kipróbálják magukat Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, a belföldi piacon jól láthatóan megnőtt a kereslet a képzett szakemberek iránt. Az informatikai, járműgyártási területen, de a közúti szállításban, vagy éppen a vendéglátásban is lámpással keresik a cégek a képzett szakembereket, mi több, egyes foglalkoztatók a képzés és a betanítás költségeit is hajlandók magukra vállalni. Nem meglepő, hogy kamion- és autóbuszvezetők képzésére kormányzati segítséggel program indult, amely enyhíteni igyekszik a krónikus sofőrhiányt. A szakemberek szerint már a növekedés gátja a munkaerőhiány.
Az egyes piaci szereplők tapasztalatait alátámasztják az érdekképviseleti szervezetek tapasztalatai is. A ManPower felméréséből leszűrt tapasztalatok szerint a magyar munkaadóknak elhúzódó szakemberhiánnyal kell szembenézniük. Mivel a szakemberhiány gyakorlatilag világjelenség, a képzett munkavállalók válogathatnak az ajánlatok közül, és nyilvánvalóan azokat választják, amelyek a legjobb munkakörülményeket és a legmagasabb béreket biztosítják. Az alacsony munkabérek így akadályozzák a magyar munkaadókat, hogy képzett munkavállalót találjanak, és csökkentik a vállalkozások versenyképességét. Márpedig a magyar bérek jókora lemaradásban vannak a nyugat-európai és a régiós fizetésekhez képest is. Megjelentek ugyan az első példák arra – például a kereskedelem területén –, hogy a munkaadók béremeléssel próbálják megtartani a szakképzett dolgozókat, egyelőre azonban a jelenség nem általános, és a béremelések mértéke is bátortalan – vélekedett Dalányi László, a ManpowerGroup magyarországi irodájának ügyvezetője. A cég idei második negyedévre vonatkozó felmérése szerint a kis- és mikrovállalkozások munkaadói 9 százalékos bővülést tartanak kívánatosnak. A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál bővítenék a létszámot, ahol +17 százalékos a mutató értéke, míg +11 a közepes cégeknél.
A vállalatok egy része tudásalapú technológiai tevékenységet végez, de a jól képzett, motivált és magas hozzáadott érték realizálására képes munkaerő ma már más területeken is a versenyképesség egyik alapvető feltétele. A kutatásban megkérdezett vállalatok életében tehát a szakképzett munkaerő megszerzése és megtartása az új ügyfelek megszerzésének egyik eszköze – közölte a Deloitte a Versenyképességi indikátor jelentés megjelenésével kapcsolatban feltett kérdésünkre. Lényeges elmozdulás érzékelhető a béremelés kérdésében, egyfajta gondolkodásbeli váltás folyik a munkaadóknál – nyilatkozta lapunknak korábban Eppel János. A Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke szerint az a helyzet, amikor a munkavállalói érdekképviseletek a bér emeléséért küzdenek, a munkaadók pedig ezt keményen visszaverik, már többé-kevésbé a múlté. A munkaadói érdekképviselet álláspontja is változóban van: bátrabban kell bért emelniük a munkáltatóknak, ha meg akarják tartani minőségi, képzett munkatársaikat – mondta a Porsche Hungaria ügyvezetője.