A munkavállalók 78 százalékát érte valamilyen munkaügyi jogsértés – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentéséből. A munkaügyi hatóság június 20. és július 8. közötti akció-ellenőrzésén 1032 vállalkozás foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, ami 4032 munkavállalót érintett. A vállalkozások 86 százalékánál tártak fel munkaügyi hiányosságot az ellenőrök. A jelentés rámutat: a múlt évhez képest nem történt érdemi változás, továbbra is sok a hiányosság.
Az ellenőrzés egyik kiemelt célpontja a feketefoglalkoztatás feltárása volt: a vizsgált 4032 munkavállaló negyedének rendezetlen volt a jogviszonya. Ez arányaiban növekedést jelent, mivel a tavalyi vizsgálat során az ellenőrzéssel érintett 4600 munkavállalónak csak a 21 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás valamelyik formája.
A szabálytalanság legnagyobb arányban továbbra is az építőipari vállalkozásoknál fordult elő, de több jogsértést tapasztaltak a kereskedelemben, a vendéglátásban, valamint a mezőgazdaságban is. A múlt évhez hasonlóan továbbra is kiemelkedő a munkaviszony létesítésének, valamint az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása. A hatóság minden második, feketefoglalkoztatásban érintett munkavállalót az építőiparban találta.
Ezzel szemben az agráriumban és a kereskedelemben kedvezőbbek a tapasztalatok: ezekben az ágazatokban a múlt évhez képest jóval kevesebb jogsértést követtek el a munkaadók, bár ezek száma még mindig jelentős. Emelkedés tapasztalható viszont a feldolgozóiparban, a vagyonvédelemben, valamint a vendéglátásban.
A szabálytalanságok között a bejelentés elmulasztása mellett jelentős volt a hiányos vagy hamis nyilvántartás. Idetartozik a munkaidő nyilvántartásának hiánya vagy a jelenléti ívek meghamisítása. Az építőipar mellett a turizmusban és a vendéglátásban is sok esetben figyelmen kívül hagyta a jogszabályban foglaltakat a munkaadó.
A munkabérrel kapcsolatos hiányosságok száma viszont csökkent a 2015-ös ellenőrzéshez képest. Az érintett munkavállalók 3 százaléka kapott fizetést szabálytalan feltételek mellett.
A mulasztásokat legtöbb esetben a kis- és középvállalkozásoknál tárták fel.
Ez elsősorban a jogszabályi ismeretek hiányával, egyszerű mulasztással, illetve az ellenőrzés csekély valószínűségére alapozó munkáltatói kockázatvállalással hozható összefüggésbe.