Az előző évtizedben virágkorát élte, a mostani dekádban viszont se híre, se hamva – a megállapítás számos tényező és jelenség kapcsán helytálló lehet, a gazdaságpolitikai fordulatokat vizsgálva ugyanakkor egy mozzanatra mindenképpen igaz. A megszorítás – vagyis a lakosság és a kisebb hazai vállalkozások terheinek növelése – 2002 és 2010 között, vagyis éppen a szocialista–szabad demokrata kormányzás idején kulcsfogalom, az állami politika egyik legfontosabb rendezőelve volt. Súlyos, vaskos csomagokból többet is elfogadtak abban az időben.
– Manapság is vannak intézkedéscsomagok, akad azonban egy markáns különbség. A Fidesz-kormány immár több mint fél évtizede folyamatosan csökkenti a magánszemélyek és a kisebb cégek adóját, a szocialista kormányzás alatt ellenben csak durva adóemelések voltak – erről beszélt lapunknak nemrégiben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető a különbség kapcsán úgy fogalmazott: manapság adócsökkentés van és nyugdíjemelés, munkahelyteremtés van és államadósság-csökkentés, de van családtámogatás és fejlesztés is.
A Varga Mihály által emlegetett adócsökkentések ügyénél érdemes hosszabban is elidőzni és megvizsgálni, milyen főbb változásokat hoztak, hoznak a közteherviselésben a 2016-os, a 2017-es és a 2018-as esztendő adótörvényei. A munkaadók, a nagyobb cégek, a magánszemélyek mellett a kisebb gyermeket nevelő családok és a boltok vásárlói megtalálhatják a maguk számítását egy-egy szabálymódosításban.
Munkaadók adója
A legnagyobb változást a hazai vállalkozói szféra szereplői könyvelhetik el, mégpedig azzal a több évre szóló bérmegállapodással, amelyet tavaly év végén kötött a kormányzat a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel. Az egyezség értelmében az állam érdemben csökkenti a vállalkozások adóterhét, ha a munkaadók nagymértékben emelik alkalmazottaik juttatásait. A megállapodás első pontja idén, év elején lépett életbe: januárban 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a szakmunkások legkisebb keresete, cserébe az állam öt százalékponttal mérsékelte a cégek által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adót. A lépés négyszázmilliárd forint tehercsökkentést jelentett. A folyamat – az egyezség nyomán – 2018-ban folytatódik: nyolc százalékkal nő a minimálbér, 12 százalékkal a garantált bérminimum, a vállalkozók pedig újabb 2,5 százalékpontos, vagyis nagyjából kétszázmilliárdos adócsökkentéshez jutnak. Ezek szerint az állam közvetlen tehermérséklés formájában is jelentős summát fordít arra, hogy a magyar bérek felzárkózhassanak az uniós keresetekhez.
Ehhez képest majdhogynem eltörpül az a 145 milliárd forintosra becsült kiengedés, amelyet annak nyomán könyvelhettek el a hazai cégek, hogy a társasági adó kulcsa idén kilenc százalékra csökkent. Az azonnal jelentkező anyagi könnyebbség mellett lényeges szempont, hogy ezzel a lépéssel Magyarország élre ugrott az uniós adóversenyben: tíz százaléknál kisebb céges elvonást eddig sehol máshol nem vezettek be.
Munkavállalók adója
Módosult az állampolgárok adóügyi helyzete is. A legnagyobb változás ez ügyben a személyi jövedelemadó csökkentése volt: az elvonás mértéke 2016 első napján 15 százalékra mérséklődött a korábbi 16-ról, a lépés – a számítások szerint – 120 milliárd forintot hagyott négy és fél millió munkavállaló zsebében.
A két gyermeket nevelő nagyjából 380 ezer szülő helyzetén emellett az is könnyít, hogy 2016-ben megkezdődött a családikedvezmény-emelés négyéves programja. Eszerint a kétgyermekes munkavállalókat megillető havi kedvezmény összege az akkori húszezer forintról – négy egyenlő nagyságú, ötezer forintos lépéssel – a duplájára nő, így 2019-ben már negyvenezer forint közteherkedvezmény jár majd havonta minden jogosultnak. Az ötezer forintos emelések – összeadva – minden évben újabb és újabb 15 milliárd forintos tételt hagynak az érintetteknél. A kedvezmény – a kormányzati elképzelés szerint – azt a célt szolgálja, hogy a szülők könnyebben adhassák meg gyermekeiknek a megfelelő nevelést, gondozást. Így ne jelentsen egyet a gyermekvállalás az anyagi nehézségek felvállalásával is.
Fogyasztók adója
Érdemes külön is szót ejteni az általános forgalmi adó szabályainak változásáról, a kormányzat ugyanis úgy határozott, hogy farag egyes alapvető élelmiszerek és szolgáltatások áfáján. Az intézkedés több célt is szolgálhat egyszerre: a feketézés mérséklése mellett a különféle termékek kereskedelmi árának csökkentése, a drágulás megakasztása is szóba jöhet.
Először, 2016-ban a sertéshús áfája csökkent öt százalékra, egy évvel később a friss tej, a tojás és csirke forgalmi adóját szállították le, 2018 pedig a halnál és a sertésbelsőségeknél hozza el az alacsony áfa időszakát. De két lépésben módosul az internethasználat közterhe, akárcsak az éttermekben felszolgált ételek és az ott készített alkoholmentes italok áfája: jövőre mind a két szolgáltatás forgalmi adója öt százalékra esik.
Összességében elmondható, hogy a 2016 és 2018 közötti időszak legfontosabb változásai az adóterhek drasztikus csökkenését hozzák magukkal. Hasonlóról a szociálliberális kormányzás alatt szó sem lehetett: az akkori döntéshozók erejéből még – ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott – a világgazdaság pénzbősége idején is csupán arra futotta, hogy megszorítást megszorításra halmozzanak.