Közzétette a napokban a tavalyi pénzügyi, gazdasági folyamatokról szóló összefoglalóját a Pénzügyminisztérium.
A tárca kimutatásából sok más mellett kiderült, hogy 2018-ban az adócsökkentések mellett is több mint 12 400 milliárd forint érkezett az államkasszához a legfontosabb közterhekből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból, a szociális hozzájárulási adóból, valamint a személyi jövedelemadóból.
Az összeg kétségkívül hatalmas, jelentőségét leginkább úgy lehet érzékeltetni, ha összevetjük a korábbi esztendők számaival. 2017-ben például 11 700 milliárd forint szerepelt az aktuális kimutatásban, vagyis egy év alatt több mint hétszázmilliárddal nőtt a nagy adókból származó bevétel.
De összehasonlításként felemlíthető a 2015-ös számsor is: akkor, egész évben 10 700 milliárd folyt be a jelentős közterhekből, a tavalyi bevételi érték ennél több mint 1700 milliárd forinttal volt nagyobb. A különbség igen nagynak mondható.
– Az adóbevételek növekedését még véletlenül sem az adókulcsok emelésével értük el, éppen ellenkezőleg – kezdte az adatok értelmezését Tállai András.
A pénzügyminiszter-helyettes lapunknak kifejtette: az utóbbi években folyamatosan csökkentek idehaza a közterhek, s mára Magyarország szedi az Európai Unióban a legalacsonyabb társasági adót, ahogy a hazai személyi jövedelemadónál is csak néhány országban alkalmaznak kevesebb elvonást.
Eközben pedig a 2016-os bérmegállapodás nyomán az állam nagy lépésekben csökkenti az úgynevezett szociális hozzájárulási adót, vagyis azt a közterhet, amelyet a vállalkozásoknak kell befizetniük a dolgozóik után.
– Mindebből világosan látszik, hogy az adóbevételek növekedését nem megszorítások útján értük el, hanem adócsökkentésekkel, az új munkahelyek létrehozásának támogatásával, gazdaságfehérítéssel és az állam működésének egyszerűsítésével – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Hozzátette: szó sincs megszorításról, olyannyira, hogy a balliberális kormányok leköszönése óta még a kifejezés is kiveszett a magyar közbeszédből – legfeljebb a baloldali pártok programjaiban látjuk viszont, mert ők vissza akarnak térni ahhoz az elhibázott gazdaságpolitikához, amely a megszorításokra és az adóemelésekre épült.
Tállai András szerint megszorítás nélkül is lehet sikeres a gazdaságpolitika
Fotó: Mirkó István
A tavalyi gazdasági folyamatok közül Tállai András a munkahelyek számának növekedését, a béremelést és a feketegazdaság visszaszorítását emelte ki. – Ezek a tényezők fontos szerepet játszottak abban, hogy a kisebb adókból is több folyt be, mint korábban – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta: valójában egyfajta körforgásról lehet beszélni.
Az adócsökkentések ugyanis több pénzt hagynak a gazdaságban, amit a munkáltatók munkahelyteremtésre és béremelésre fordíthatnak, ezzel viszont újabb bevételekhez jut az állam, ezeket az újabb összegeket pedig további gazdaságösztönző intézkedésekre fordíthatja a kormány. – Ilyen lépésekre – jegyezte meg Tállai András – a jövőben is számíthatnak az adófizetők és a gazdaság legális szereplői.
