Szeptember 15-e után a parlament elé kerülhet a lex Heineken néven ismertté vált márciusi törvényjavaslat, amely az emberi méltóság védelmében az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását tiltaná meg Magyarországon. Erről is döntenek a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülésén a hét végén – közölte a Magyar Időkkel Szatmáry Kristóf, a kancellária kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa. Ezzel pont kerülhet a korábban külföldön is nagy visszhangot, itthon pedig számos vitát kiváltó „vöröscsillag-ügyre”. – Óriási eredmény, hogy az Európai Bizottság (EB) nem emelt kifogást a magyar szabályozás ellen. Sokan eleve halálra ítélték a törekvést, miszerint a tiltott jelképek mögött álló eszmék idehaza ne képviseltessék magukat haszonszerzés céljából, azok ne sértsék senki meggyőződését a kereskedelemben, legyen szó a nemzetiszocialista vagy a kommunista diktatúra szimbólumairól – jegyezte meg a miniszteri biztos.
Megerősítette: már csak az Országgyűlés döntésén múlik, és az összes tipikus önkényuralmi jelkép, így a vörös csillag is hamarosan eltűnhet a boltok polcairól, a vendéglátó- és szórakozóhelyekről, valamennyi érintett termékről, a reklámhordozókról és a szolgáltatásokból. – Károgók ide, károgók oda, Brüsszel ebben mégsem talál kivetnivalót – fogalmazott a miniszteri biztos.
Lowri Evans, az uniós testület főigazgatója hazánknak küldött állásfoglalásában kifejti: az EB tudatában van például a vörös csillag és a magyar történelem közötti összefüggésnek, az önkényuralmi rendszerek által okozott fájdalomnak és szenvedésnek. Elkötelezettek aziránt, hogy a diktatórikus rendszerek által Európában elkövetett bűncselekmények soha ne merülhessenek feledésbe, hiszen a kontinens történelmének közös emlékezete táplálja az unió elhivatottságát a fundamentális értékeink iránt. A vitatott tervezet kapcsán azt írták, a bizottság üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tagállamok ennek az érzékeny kérdéskörnek a kezelése érdekében tesznek, különösen az „Európa a polgárokért” program keretében.
– Ezzel csak a multinacionális Heineken-csoport anyaországának kormánya nem azonosul: a hollandok a törvényjavaslat uniós vizsgálata során számtalan észrevételt tettek, ami hónapokkal húzta el a magyar parlamenti döntést. A jogi akadály azonban megszűnt, bármikor életbe léphet a lex Heineken, ha a frakció úgy dönt a hét végén – mondta Szatmáry Kristóf. Az EB ezzel együtt elvárja, hogy a gyakorlatban nem lehet megkülönböztető a szabályozás egyetlen cég hátrányára sem, ez azonban nem merült fel: bármely gazdasági szereplő, amelyik megsérti a szabályokat, börtönnel vagy milliárdos nagyságrendű fogyasztóvédelmi bírsággal számolhat.
Emlékezetes, a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által előterjesztett indítványt az is megalapozta, hogy a címkéin ötágú vörös csillagot viselő Heineken sörök gyártója Székelyföldön egy tavalyi védjegyvitában lényegében ellehetetlenítette az Igazi Csíki söröket gyártó helyi manufaktúrát, ami szerintük felért a nemzeti érdekek súlyos sérelmével. A cégek utóbb kiegyeztek a jogvitában, azonban ahogy azt Lázár János az eredeti tervezet kapcsán tavasszal kifejtette, a Heineken-csoport 1951 és a 90-es évek között nem használta a vörös csillagot, mondván, az a Szovjetunió jelképe, így a termékét fehér csillag díszítette évtizedeken át. – Tulajdonképpen a multicég gyakorlatából szeretnénk törvényt csinálni Magyarországon – mondta akkor a miniszter.
A nagy vitát kiváltó tervezet apropóján átfogó szakmai vizsgálatot folytattak a hazai sörpiacon, amelynek során a Gazdasági Versenyhivatal – 2015-ös hasonló vizsgálata után – idén még több, nemzetközi gyártókhoz köthető piactorzító jelenséget tárt fel. Mivel a korábbi versenyhatósági felszólításra nem javultak az erőviszonyok, ezért indokolt lehet központi intézkedésekkel kezelni, hogy a magyar tulajdonú kézművessör-gyártó vállalkozások előnyösebb helyzetbe kerüljenek – tudta meg a Magyar Idők iparági körökből. Szatmáry Kristóf ennek kapcsán annyit mondott: az ősszel lehetnek a lex Heineken mellett ilyen jellegű parlamenti indítványok is.
Úgy tudjuk, ezek olyan intézkedéseket tartalmazhatnak, amelyek évek óta bevált eszközöktől fosztanák meg a multicégeket, ezek miatt ugyanis a kicsik kiszorulnak a kereskedelem nagy részéből. Az egyik legjellemzőbb a hazai sörpiacon, hogy a gyártók kizárólagos, utóbb nehezen felbontható értékesítési szerződésekkel kötik le a vendéglátóhelyeket, emiatt a kisüzemek nem jutnak el fontos értékesítési csatornákhoz. Az is jellemző, hogy a nagy márkák képviselői különféle kedvezményekkel, korlátozó megállapodásokkal lehetetlenítik el a magyar sörpiacból egy százaléknál is kisebb részesedéssel bíró hazai főzdéket, amelyek a multikhoz képest nem rendelkeznek akkora forrással a kereskedők támogatására. A kormány szándéka az lehet, hogy a szabályozással egészségesebb versenyhelyzetet teremtsen ebben a szegmensben a nemzeti vállalkozások támogatásával.
Emellett az is napirendre kerülhet a parlamentben, hogy átvizsgálják a sörkínálatot az élelmiszer-minőség szempontjából is. Mára a V4-országokban több esetben bebizonyosodott, hogy a keleti és nyugati piacokon kínált élelmiszerek, fogyasztási cikkek között kimutatható minőségbeli különbségek vannak, ezért a szigorúbb fogyasztóvédelmi fellépés jegyében az itthon kapható valamennyi söripari terméket górcső alá vehetik a tartósítószerek, az adalékanyagok, a beltartalmi értékek szempontjából. A jelölések elvárható pontosítása a tudatosabb fogyasztói magatartást ösztönző kormányprogramba is illeszkedne, és a minőségibb termékek felé mozdíthatná el az alkoholfogyasztókat.