A hónap elején jegyezték be a cégnyilvántartásban a Geuronet Bt. adószámának törlését Magyarországon. Ezt megelőzően, 2012. októberben végrehajtást rendeltek el a cég ellen, vélhetően köztartozás miatt, az eljárás elrendelője az adóhatóság végrehajtási osztálya volt. A korábban szebb napokat látott, 30 ezer forinttal alapított betéti társaság nem ismeretlen a közvélemény előtt. A Format osztrák hetilap hozta nyilvánosságra, hogy a Rail Cargo Austria elnökségi tagja, Gustav Poschalko 2007 júniusában megbízási szerződést kötött a Geuronet Bt. budapesti céggel, illetve annak képviselőjével, Gulya Andrással, amelyben a MÁV Cargo vételárának 1,75 százalékát (ez utóbb 6,6 millió eurónak bizonyult) ígérte oda sikerdíjként. Az ügyben Ausztriában indult büntetőperben – amelyben, mint tegnap megírtuk, első fokon felmentették az osztrák tehervasút akkori vezetőjét a hűtlen kezelés vádja alól – azon folyt a vita, végzett-e érdemi tevékenységet Gulya András, a Geuronet Bt. résztulajdonosa.
A szocialista kormányzat 2007 májusában hirdette meg a nemzeti vasúttársaság jó állapotban lévő, tartósan profitot termelő leányvállalatát, az „aranytojást tojó tyúkot”. A privatizációt jelentős nemzetközi érdeklődés kísérte, az osztrák állami vasút vezetői az esélyek növelése érdekében magyar lobbicéget bíztak meg. A Geuronetre vélhetően azért esett a választás, mert Gulya András kiterjedt politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Erre utal, hogy 2007. július 16-ig a Perfekt Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt. A Perfekt 2002-ig Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozott.
A MÁV vezetői a hír nyilvánosságra hozatala után tagadták, hogy bármiféle kapcsolat állna fenn a Geuronet Bt. vagy Gulya András és a vasúttársaság között. Az osztrák szövetségi vasút, az ÖBB berkeiben általános volt az a vélemény, hogy a sikerdíjként leszámlázott hatalmas összeg valójában megvesztegetési pénz, amelyet a korábban ismeretlen betéti társaság közvetített az üzlet körül bábáskodó magyar politikusoknak.
A magyar kormányzat is tagadta, hogy ismerték volna a lobbistát. A szerződés aláírásakor, 2008. január 2-án a második Gyurcsány-kormányt Veres János pénzügyminiszter képviselte. A MÁV részéről Heinczinger István vezérigazgató írta alá a privatizációs szerződést. A magyar kormányhoz hasonlóan azokban az években az osztrák kormány is szocialista színezetű volt. A közlekedési tárca birtokosa és az ÖBB tulajdonosának képviselője az a Werner Faymann volt, aki a közelmúltban volt kénytelen megválni a kancellári széktől. Utódja, Christian Kern ugyancsak a vasút világából érkezett: az ÖBB vezérigazgatója, korábban a MÁV Cargót megvásárló Rail Cargo Austria vezetőjeként dolgozott.
A magyar kormány részéről egyetlen tisztségviselő volt, aki nyilvánosan vállalta, hogy ismeri Gulya Andrást. Az akkori SZDSZ-es közlekedési államtitkár, Garamhegyi Ábel elismerte, hogy 2007-ben államtitkárként fogadta – a MÁV Cargo iránt érdeklődő többi pályázó mellett – a végül nyertes Rail Cargo Austria vezetőit, és tárgyalt velük a MÁV Cargo küszöbönálló privatizációjáról. Akkor találkozott a Geuronet Bt. képviselőjével, Gulya Andrással, aki tolmácsként érkezett a küldöttséggel.
Mindkét országban nyomozás kezdődött, és az ügy komoly politikai hullámokat vetett Bécsben. A Die Presse egykori tudósítása szerint az ellenzéki pártok 2011 elején vizsgálóbizottságot hoztak létre a MÁV Cargo-üzlet miatt. A kisebbségi jelentésből az derül ki, hogy néhány fontos tanút egyszerűen nem hívtak meg. Nem kellett a kérdésekre válaszolnia Werner Faymannak, Gulya Andrást pedig nem lehetett megtalálni, s a minapi tárgyalásra sem ment el. A jelentés felveti annak gyanúját, hogy kenőpénzt fizettek egyes magyarországi szereplőknek, akik egy részét visszajuttatták egy osztrák pártnak.