Eltünteti a silány minőségű húskészítményeket a boltok polcairól a Magyar Élelmiszerkönyv legutóbbi módosítása. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet többek közt a termékek sótartalmát, a zsír-fehérje arányokat és a készítmények hústartalmát szabályozza. A legfontosabb változás, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a gyártók a termék hústartalmába beleszámíthatták a mechanikailag lefejtett (msm) húst is – ami gyakorlatilag húsipari mellékterméknek felel meg –, ezentúl a feltüntetett jelölés csak a valós hústartalmat tükrözheti.
Az úgynevezett msm technológia egyébként egyfajta újrahasznosítást jelent, amikor a csontokról a húscafatok mellett zsírt, inakat, illetve ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt fejtenek le. Korábban számtalanszor előfordult, hogy a gyengébb minőségű húskészítményeknél – párizsik, felvágottak és virslik esetében – ezzel a „költséghatékony” megoldással éltek a gyártók. Ennek a gyakorlatnak vet véget a földművelésügyi miniszter mostani rendeletmódosítása. Így ha ezután az ember levesz egy virslit a polcról és azt látja, hogy 60 százalék a termék hústartalma, akkor biztos lehet abban, hogy az valóban húst és nem porcokat vagy csontról lebontott mellékterméket tartalmaz.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús- Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) főtitkára szerint a szabályozás változása egyértelműen a jobb minőséget igyekszik garantálni. Elmondta: a gépi szeparált húsokra vonatkozó szigorítás is elsősorban a minőség irányába tett lépésként értékelhető. – A fogyasztó ugyanis nem adalékanyagokat és különböző, nem húsalapú fehérjét szeretne viszontlátni a termékben, hanem valódi húsból készült árut kíván fogyasztani – emelte ki. Hozzátette: a legális húsipar eddig is igyekezett minél magasabb színvonalon teljesíteni, az előírások szigorításával viszont minden piaci szereplővel szemben elvárás lesz a jó minőség előállítása.
Véleménye szerint a módosításnak köszönhetően tovább nőhet a különbség az import és a hazai áru minősége közt, a szabályozás ugyanis a külföldről érkező termékre nem vonatkozik. – A magyar termék eddig is kiváló volt, a mostani módosítással azonban garantáltan tovább nő a hazai áruféleségek színvonala – jegyezte meg. A főtitkár szerint előfordulhat, hogy az intézkedés hatással lesz az árakra, bár ennek mértéke a gyártó és a kereskedő közti alku függvénye. Ugyanakkor véleménye szerint a végső döntést így is a vásárlók hozzák majd meg, a fogyasztói választástól függ, hogy a magasabb minőségi követelményeknek köszönhetően versenyelőnybe kerülnek-e a magyar húskészítmények a hazai piacon.
Németh Antal iparági szakértő, a VHT korábbi elnöke lapunknak elmondta: az intézkedés amellett, hogy pontosítja, mit lehet húsnak nevezni egy termék jelölése során, az elvárt minimális hússzázalékot is megemeli az egyes készítményeknél. A virsli és a párizsi esetében ez az arány 51 százalék lesz, a termék pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhat mechanikusan lefejtett húst. Emellett a sótartalom is csökken, a pácolt, nyers sonkák esetében fokozatosan 5, a főtt sonkáknál pedig 3,5 százalékra.