Sikeresen befejeződött a hazai fokhagyma betakarítása, és a vöröshagymáé is a végéhez közeledik. Bár az időjárás kegyes volt az alföldi termelőkhöz, így a Makó környéki gazdák munkáját nem nehezítette eső a betakarítási időszakban, ám így sem lehetnek elégedettek a szezonnal. Fekete János, a Hagyma Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: az elmúlt hetekben az őszi és a tavaszi vetésű fokhagyma is a raktárakba került. Bár a szüret egy hetet csúszott az esőzés miatt, a csapadék nem okozott különösebb kárt a terményben. A vöröshagyma betakarítása pedig fennakadások nélkül jelenleg is zajlik.

Nem lehetnek elégedettek a betakarítással a gazdák, az idén is kevesebb termény kerül a raktárakba
A szakember szerint a minőségre az idén sem lehet panasz a hazai hagymaföldeken, a mennyiség azonban elmarad a korábbi évek átlagától. Ennek egyik oka, hogy a termelők a mostani fajtákkal nem tudnak versenyképesek lenni a piacon. Az itthon termelt hagyma hozama egyre csökken, ráadásul a hagyományosan dugványozással ültetett növény eleve nem tudja felvenni a versenyt a magról ültetett bőtermő fajtákkal. Míg a makói hagyományos hagymából egy hektárról legfeljebb 40 tonnát lehet betakarítani, a Hollandiában kifejlesztett, bőtermő vetőmag egy hektáron 60-70, egyes esetekben 90 tonnás termést hoz.
A gazdálkodók kedvével párhuzamosan évek óta csökken a termőterület is. Míg 2013-ban 1260-1280 hektáron foglalkoztak fokhagymával a gazdálkodók, addig az idén már csak 870 hektáron került a földbe a kedvelt növényből. A vöröshagyma esetében azonban még ennél is jelentősebb a visszaesés. Míg korábban 3600 hektárról takarítottak be hagymát a gazdálkodók, ma alig 200-300 hektáron termelnek vöröshagymát a makói térségben.
A csökkenő kínálatra egyelőre a kereskedelem is áremeléssel reagált, a nagybani piacon most 80-100 forintot fizetnek egy kiló makói vöröshagymáért, míg a fokhagyma 500 és 800 forint között kel el, bár a legjobb minőségű termésért akár 900 forintot is adnak a kereskedők. Ezek az árak azonban csak átmenetiek, Fekete János szerint amint beérik a spanyol fokhagyma, azonnal elárasztja majd a magyar üzletláncokat, a dömpingárak pedig lenyomják a hazai árszintet is. Így fordulhat elő, hogy a 80-100 forint helyett akár 30-40 forintra is lecsökken az átvételi ár.
Az importtermék ugyanis jellemzően ilyen olcsón kerül a magyar kereskedőkhöz. Magyarország vöröshagyma-külkereskedelmi egyenlege egyébként évek óta negatív. Az elmúlt években jelentős importra szorult az ország, rendre több ezer tonna kerül a külföldi piacokról a hazai boltokba. A legtöbb vöröshagymát Németország és Hollandia szállítja hazánkba. A hazai hagymatermesztés a rendszerváltás után kezdett visszaszorulni, a 2004-es európai uniós csatlakozás után pedig drasztikusan csökkent. Miután beléptünk az unióba, tömegével jelentek meg a nagy multinacionális üzletláncok, amelyek a drágább magyar hagyma helyett olcsóbb exporttal töltötték fel polcaikat.
A szakember szerint a hazai hagymatermesztést csak a korszerű fajták alkalmazásával és az öntözött területek növelésével lehetne újra jövedelmezővé tenni. Elmondta: a szakemberek egy magyar fajta nemesítésén dolgoznak, amelyet biztonságosan, nagy hozamokkal lehetne termelni a déli régióban. Sikereket azonban ezzel is csak öntözés mellett lehet elérni. A Dél-Alföldön, Makó környékén ugyanakkor nagyon kevés az öntözhető terület.
– Bár jelentős források állnak rendelkezésre a gazdaságok ilyen irányú beruházásainak támogatására, a baj az, hogy az alföldön elsősorban a nagyobb vízügyi infrastruktúra fejlesztésére lenne szükség. Hiszen amíg nincsenek meg az öntözés feltételei, vagyis a megfelelő vízellátás, hiába tervez több millió forintos beruházást egy gazdaság – tette hozzá a terméktanács elnöke.