Minden bizonnyal teljesíti Magyarország az Európai Unió felé vállalt, 75 százalékos foglalkoztatottsági arányt a 20–64 éves korosztályban 2020-ig, tavaly már a korcsoport 71,5 százaléka dolgozott – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója. Jelezte: kimagasló a munkaerőpiaci bővülés hazánkban, tavaly a foglalkoztatási ráta nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a 28 tagállam közül a 20–64 éves korosztályban. A korcsoportban a nőknél is jóval meghaladtuk az uniós foglalkozásnövekedés átlagát. Az Eurostat minap közzétett, a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint már jól becsülhetők a tagállamok múlt éves munkaerőpiaci adatai. Tavaly a becsült munkanélküliségi ráta az unióban 8,7 százalék körül mozgott, míg hazánkban 5,1 százalék volt, azonban a negyedik negyedévben már 4,5 százalékig esett e mutatónk. Az idén januárban ez a szám már 4,3 százalékra csökkent. Szalai Piroska emlékeztetett: a nemzetközileg elfogadott statisztikai módszertan szerint általában a 15–64 éves korosztályt szokták vizsgálni.
A 2020-as vállalást azonban a 20–64 évesek körére kellett megtenni még 2010-ben. A 20–64 éves korosztályban jobbak a mutatóink, aminek az az egyik oka, hogy a 15 és 24 év közöttiek nagy része még tanul, a diákmunkával pedig nem számol a statisztika. A duális képzés nemrég indult hazánkban, s a képzés alatt megkötött munkaszerződések miatt várhatóan a következő években ebben a korosztályban is jelentős bővülés várható. A 15–24-es korcsoportban így is jelentős eredményekről számolhatunk be, míg 2010-ben a foglalkoztatottsági arányuk mindössze 18,3 százalék volt, addig mára 28,1 százalékuk dolgozik. Az uniós átlag 33,8 százalék, ennek oka, hogy Nyugat-Európában az iskoláik végéhez közeledő diákokat intenzívebben vonják be atipikus formában a munkaerőpiacra. Szintén kimagasló eredményekről számolhatunk be az idősebb, 55–64 éves korcsoport esetében is – részletezte a szakértő. Míg 2010-ben a foglalkoztatottsági rátájuk 33,6 százalékos volt, addig tavaly közel csaknem 50 százalékuk dolgozott már. Az unióban is nőtt a munkavállalási arányuk. Szalai Piroska szerint ennek legfőbb oka az, hogy az 1956 után születettek zöme már rendelkezik legalább érettségivel, emellett informatikai ismereteik is piacképesebbek, mint a náluk öt-tíz évvel idősebbeknek.
– Megállt a fiatal önfoglalkoztatók, tehát a vállalkozók számának csökkenése, sőt tavaly már növekedés is kezdődött – mondta a szakértő. Habár az uniós önfoglalkoztatási átlag 13 százalék feletti, nálunk pedig 10 százalék körüli, ez mégis azt mutatja, hogy a versenyszférában nő a jelenlétük. Becsülhető, hogy szintén nőtt a 6 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsági mutatója, azonban ez még így is lényegesen alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ennek oka, hogy az uniós államokban sokkal több a részmunkaidős, kisgyermeket nevelő foglalkoztatott.
Szalai Piroska a magyarországi munkavállalási adatokkal kapcsolatban kiemelte: több megyében már megvalósult a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság, számos területen már 3, illetve 4 százalék alá esett a munkanélküliségi ráta, sőt Vas, Győr-Sopron és Veszprém megyében már
2 százalék alatti adattal büszkélkedhetünk a múlt év utolsó negyedévében, s Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 10 százalék alá csökkent a munkanélküliség. A szakértő kiemelte: a jövőben továbbra is az inaktívakra kell figyelnünk. A statisztikai módszertan szerint aktív a munkaerőpiacon az a személy, aki dolgozik vagy regisztrált munkakereső. Előbbiek száma a múlt heti statisztikai adatok szerint a december–februári időszakban 4,371 millió fő, utóbbiak száma pedig 202 ezer fő. Inaktívnak számít az, akit egyáltalán nem lát a statisztika, számuk 1,921 millió fő. Habár ez a szám magasnak tűnik, 1992 óta ez a legalacsonyabb adat. Szintén nem mértek a rendszerváltást követő évek óta olyan magas foglalkoztatottsági és olyan alacsony munkanélküliségi rátát, mint most.
Magyarország tavaly lekörözte az Európai Unió összes tagállamát
Az uniós országok közül az Eurostat adatai szerint továbbra is a mediterrán országokban a legnagyobb a munkanélküliség, Görögországban a lakosság negyedének nincs állása – emlékeztetett Szalai Piroska. A legalacsonyabb munkanélküliségi mutatókkal továbbra is Csehország, Németország, valamint Málta rendelkezik, ezeket az államokat követi Magyarország. A szakértő hozzátette: míg 2010-ben az uniós tagállamok közül nekünk voltak a legrosszabbak a foglalkoztatottsági mutatóink, addig mára az unió élvonalába kerültünk.
