Az ivóvízbázis állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, így sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot az a jogszabály, amelyet a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldött normakontrollra a távirati iroda szerint. A testület feladata, hogy harminc napon belül megvizsgálja, összhangban áll-e az alaptörvénnyel a szóban forgó jogszabály.
Áder János azzal indokolta lépését a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett beadványában, hogy a ki nem hirdetett törvény szakmailag alá nem támasztott, hatástanulmányokkal nem igazolt egyik paragrafusa engedélyezné 80 méteres mélységig mennyiségi korlátozás nélkül vízi létesítmény engedély nélküli létrehozását, egyben az ellenőrzés nélküli vízhasználatot.
Áder János úgy véli, a törvényhozó nem indokolta meg, miért kell eltérni a hatályos szabályozástól, amely szerint ma Magyarországon 50 méter a talajvízbázis mélységi határa, és eddig a mélységig engedéllyel vagy bejelentési kötelezettséggel fúrhatók mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkutak.
Ráadásul az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezte: a már elért védettségi szint csökkentése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Az államfő hozzátette: az Országgyűlés nem fogalmazott meg az ivóvízbázis védelme érdekében garanciákat, nem igazolta az engedély nélküli kútfúrás kényszerítő szükségességét, és a környezet állapotának megőrzését sem garantálja.
A dokumentumban az államfő rámutatott: a víz, az ivóvíz az emberi élet alapja, véges mennyiségben rendelkezésre álló, az alaptörvény által védett természeti kincs, amely elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog érvényesüléséhez, és ezt sérti a törvény.
Az alaptörvényben deklarált jogállamiság és az abból következő jogbiztonság követelményét is megsértette a törvényhozó a köztársasági elnök szerint, mert két előírást sem tartott be: az előzetes hatásvizsgálatot és a jogszabálytervezetek véleményeztetését. A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a jogszabály „biankó” felhatalmazást ad a kormánynak a szabályozásra.
A beadványban az államfő kitért arra is, hogy a törvény elfogadása ellen érvelt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint tizenegy szakmai szervezet tiltakozott ellene. Az országgyűlési döntés lehetőséget adna arra is, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak, bírság kiszabása nélkül.