– Talán nem túlzás azt állítani, hogy soha nem volt még olyan kedvező a helyzet az agrárhitelek piacán, mint most. Szinte csak az a gazdálkodó nem jut finanszírozáshoz, aki nem akar. Minek tudható be a fordulat?
– Az elmúlt években folyamatosan javult az agrárium megítélése, a stabil és kiszámítható támogatási rendszernek köszönhetően vonzó ügyféllé váltak a gazdálkodók. Mára tehát egy jó értelemben vett verseny alakult ki a bankok között, ráadásul a kamatkörnyezet is kedvez a hitelezésnek, az alacsony garanciadíjaknak köszönhetően pedig minden eddiginél olcsóbban és szélesebb körben juthatnak hitelhez a mezőgazdaság szereplői. A termelők az elmúlt néhány évben éltek is ezzel a lehetőséggel, az egyéni gazdálkodók és a gazdasági társaságok hitelállománya tavaly elérte a 634 milliárd forintot, míg 2011-ben 325 milliárd körül volt ez az összeg. Az agrárvállalkozások a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában is aktív szerepet vállaltak, ahogyan a földvásárláshoz igénybe vehető kedvezményes konstrukció is népszerű volt, az agrár-Széchenyi-kártya pedig ma is az a földművesek körében.
– Az ágazat szereplőit hónapok óta a vidékfejlesztési pályázatok elbírálása tartja lázban. Mire számítanak a pénzintézetek?
– Az elmúlt években kihelyezett hitelek elsősorban nem beruházási, hanem forgóeszköz típusúak voltak. Mindez az alapítvány garanciavállalásaiban is nyomon követhető: annak ellenére, hogy a portfóliónk 2011-hez képest a többszörösére emelkedett, az elmúlt években kevés beruházási hitelhez nyújtottunk kezességet. A vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően azonban most jelentős bővülésre számítunk.
– A felhívások többségénél már megszülettek az eredmények, a támogatások egy részét pedig előleg formájában is igényelhetik a nyertesek. Ehhez azonban bankgaranciára van szükség. Mennyire népszerűek ezek a konstrukciók?
– A bankgarancia és a támogatás-előfinanszírozó hitel nagyon hasonló konstrukció, ezért banki szemmel nézve szinte mindegy, hogy milyen formában kötnek szerződést az ügyféllel. Ráadásul a legtöbb pénzintézet kombinált konstrukciókkal várja a gazdálkodókat, amelyek bankgaranciát, támogatást megelőlegező finanszírozást, forgóeszköz- és hosszabb futamidejű beruházási hitelt egyaránt tartalmaznak. Természetesen arra ösztönözzük a pénzintézeteket, hogy segítsék az előlegkifizetést. Azt azonban már most látni, hogy a szigorú uniós előírások miatt az előlegkifizetés a Vidékfejlesztési programban jóval alacsonyabb lesz, mint a többi operatív program esetén. A Vidékfejlesztési program beruházásainak megvalósítása azonban így is rövid időn belül megelőzheti a többi operatív programot.
– A támogató okiratok postázása után tömegével jelenhetnek meg a nyertes pályázók a pénzintézetekben. Felkészültek a bankok a rohamra?
– A pénzintézetek tisztában vannak azzal, hogy csak a Vidékfejlesztési programból hozzávetőlegesen 600 milliárd forintnyi beruházási támogatás áramlik a gazdaságba. Bár minden bizonnyal lesznek olyanok, akik önerőből, banki finanszírozás nélkül valósítják meg a tervezett projektet, nagyjából ugyanennyi hiteligény jelentkezhet a pénzintézeteknél. A legizgalmasabb kérdés az, hogy a nyertesek közül valójában hány ügyfelet szeretnének meghitelezni a bankok: egyáltalán hányan felelnek meg a feltételeknek, minősülnek hitelképesnek.
Minden fejlesztés személyre szabott konstrukciót igényel
Fotós: Kurucz Árpád
– Mi van azokkal, aki elbuknak a bank hitelbírálatán?
– Mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legtöbb életképes beruházás valósuljon meg az ágazatban. Ezért a mi feladatunk az, hogy a kört bővítsük. Azoknál, akik egyébként is megfelelnek, javítani tudjuk a finanszírozási feltételeket – a banki kamatfelár csökkentésével, más fedezetek mentesítésével vagy akár a futamidő hosszabbításával –, de ennél még fontosabb, hogy a kockázatosabb ügyfelek a kezességvállalásnak köszönhetően hitelképessé válnak. Az állami költségvetési viszontgarancia keretében a kockázatok 80 százalékára, az európai uniós Cosme programon belül pedig akár a hitel 90 százalékára kezességet tudunk vállalni. Nincs két egyforma beruházás, minden esetben személyre szabott konstrukciót kell kialakítani.
– Az alapítvány hazai költségvetési forrásból nyújtott garanciája az európai uniós szabályok szerint támogatásnak számít. Hogyan befolyásolja ez az egyes projekteknél meghatározott támogatási küszöböt?
– Az uniós szabályok szerint egy-egy projektnél a megítélt támogatás összege – pályázattól függően – nem lehet magasabb a beruházás költségének 40, 50 vagy 60 százalékánál. Ezenfelül már nem nyújtható semmilyen hozzájárulás, így a legtöbb esetben a mi kedvezményes díjú kezességünket sem vehetnék igénybe a nyertes gazdálkodók. Ugyanakkor, mivel időközben a projektek összege – a növekvő építési és munkaerőköltségek, az eszközök drágulása miatt – emelkedett, így a megítélt támogatás aránya a teljes összeghez képest csökkent. Az irányító hatósággal történt egyeztetéseknek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy egy pénzügyi eszköz révén többlettámogatást tudunk nyújtani a vállalkozóknak. Ez pedig az alapítvány nagyon alacsony díjú kezességvállalása. Annak érdekében pedig, hogy emiatt ne kelljen újabb módosítást kezdeményezni a támogatói határozatban, a megnövekedett költségekről a záró elszámoláskor kell számot adniuk a nyertes pályázóknak.
– Miközben a Vidékfejlesztési program teljes gőzzel robog, az Európai Unióban már készül a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) tervezése. Mire számíthatnak a következő évtizedben a gazdálkodók?
– Egyelőre nincsenek konkrétumok a KAP jövőjéről, abban azonban biztosak lehetünk, hogy lesz pénz a vidék támogatására, de van esély arra is, hogy az eddiginél kisebb összeg kerül a kalapba. Magyarország azért küzd, hogy a jelenlegi támogatási szint megmaradjon, ha pedig lesz veszteség, akkor az a lehető legkisebb legyen.
– Hogyan befolyásolhatja az agrártámogatások jövője az agrárhitelezést?
– A magyar agrártermelők bevételeinek 68 százalékát a közvetlen támogatások jelentik, míg európai uniós átlagban ez az arány 46 százalék. Ha tehát kevesebb pénz jut a jövőben hazánknak, az minden bizonnyal jövedelemkiesést okoz az ágazatban. A hazai bankrendszer – a gazdálkodókkal együtt – jól működő rendszert épített ki a stabilnak számító terület- és termeléshez kötött támogatásokkal. Számos pénzintézet évekre előre megelőlegezte a támogatást az ügyfeleinek. Tehát az, hogy egy gazdálkodó mekkora támogatáshoz jut 2021-ben vagy 2022-ben, meghatározza, hogy milyen hitelt kaphat 2018-ban vagy 2019-ben. A program reformja minden bizonnyal némi bizonytalanságot hoz a piacra. Míg a bankok garanciaigénye eddig – a beruházási és támogatást megelőlegező hiteleknél – vegyes képet mutatott, a bizonytalanság várhatóan növelni fogja az igényt a kezességvállalás iránt.
– A most megvalósuló beruházásoknak köszönhetően csökkenhet az ágazat támogatásfüggősége?
– Mindenki erre számít. Jó esetben tehát, amit a támogatási oldalon 2020 után elveszíthetünk, azt a hatékonyabb termelésnek köszönhetően visszaszerezheti az ágazat. A legnagyobb kérdés most az, hogy az előttünk álló időszakban sikerül-e a behozni a lemaradásunkat, technológiailag fel tudunk-e zárkózni nyugati versenytársainkhoz. Az biztos, hogy a korábbinál több olyan tényező jelenik meg az agráriumban – például az időjárási szélsőségek, a technológiai lemaradás vagy a generációváltás –, amely kockázatot jelent. A kérdés, hogy mindezt a bankok és a kormányzat hogyan tudja kezelni. Mi azért dolgozunk, hogy segítsünk ebben.
