Súlyos versenyhátrányt jelentene a kelet-európai, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak, ha jelenlegi formájában fogadná el az Európai Unió azt a tervezetet, hogy a fogadó állam munkajogi szabályozása vonatkozzon a kiküldött munkavállalóra, beleértve a béreket, járulékokat.
– A végleges normaszöveg elfogadásáig még feltehetően több módosítás várható a tervezetben, de a cégeknek javasolt már jó előre felkészülniük az esetleges változásokra – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Vandra Anett, az EY szakértője. Kiemelte: a javasolt módosítások célja, hogy orvosolja a kiküldetésekkel kapcsolatos piaci gyakorlat jelenlegi hibáit, és előmozdítsa azt az elvet, hogy az ugyanazon a helyen végzett ugyanazon munkát ugyanúgy kell javadalmazni.
A cégeknek érdemes felkészülniük a változásra
A javaslat a kiküldetések időtartamára vonatkozóan is tartalmaz újítást, ugyanis rögzíti, hogy ha a kiküldetés időtartama előreláthatólag vagy ténylegesen meghaladja a huszonnégy hónapot, akkor a fogadó tagállamot kell a munkavégzés szokásos helye szerinti országnak tekinteni. A szakértő arra is figyelmeztetett, ha a javaslatot elfogadják, az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve a kiküldetésekkel érintett gazdasági társaságok szempontjából akár költségnövekedési következményekkel is járhat. Végleges döntés májusig nem várható.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiküldetés helye szerinti szabályokat kell alkalmazni a bér, a szabadság, a pihenőidő, a munkabiztonság és minden más, a munkavállalók jogait és érdekeit védő kérdésben – tájékoztatta a Magyar Időket a Kajtár, Takács, Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. A jelenlegi szövegezésből az is következik, hogy mivel nemcsak a munkajogi szabályok alkalmazandók, a fogadó ország társadalombiztosítási előírásait is alkalmazni kell, és így a fogadó országban kell teljesíteni a tb-befizetéseket is. Ugyanakkor a módosítás jelen formájában a különböző országokban tapasztalható bérszintkülönbségek miatt megváltoztathatja a kiküldetés és a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés gyakorlatát.
Több kelet-európai állam, köztük Magyarország, Románia, Csehország és Lengyelország közös levélben fejezte ki aggodalmát. Szerintük az ugyanazon a helyen folytatott ugyanazon munkáért járó egyenlő díjazás elve összeegyeztethetetlen az egységes belső piaccal, mivel a bérszint különbségei a szolgáltatók árszabásának egyik fontos elemét képzik, és enélkül a kelet-európai vállalkozások versenyképessége nagymértékben csökken.
