Felszámolás alá került a korábban jelentős állami tőkeinjekcióval „megmentett” pápai húsüzem. A Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft., valamint a Pápai Hús Kft. felszámolását maga a gyár tulajdonosi jogait gyakorló pápai önkormányzat kezdeményzte a Veszprém Megyei Törvényszéknél. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a Pápai Hús-csoport tartalékai november elejére kimerültek, ráadásul a korábban jelentős oroszországi export ellehetetlenülése is tovább rontott a helyzeten. Ennek ellenére a termelés egyelőre zavartalanul folyik a gyárban, ahogy a dolgozók is rendben megkapták a novemberben esedékes bérüket.
Nem most került először bajba a mintegy 800 embert foglalkoztató húsipari cég. A gyár működése 2012-ben bizonytalanodott el, ekkor az önkormányzat csaknem 1,5 milliárd forintot kapott az államtól az üzem megmentésére. A nehéz helyzetben lévő húsipari cég így került a város tulajdonába, az addig felhalmozott adósság azonban olyan jelentős volt, hogy az államtól kapott gyorssegély is csak kismértékben tudta enyhíteni a bajokat. Időközben újabb segítség érkezett a Földművelésügyi Minisztérium, majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről, ennek ellenére nem sikerült elkerülni a csődöt: 2013-ban a vállalat csődvédelembe menekült.
A hitelezőkkel csak 2014 nyarán tudott megegyezni a cég vezetése, az adósság csaknem felét engedték el. Ugyanekkor a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül újabb négymilliárd forinthoz jutott a feldolgozó, ekkor azonban már nem a nagy adóssággal terhelt anyacég, hanem az időközben a szeletelő- és darabolórészleg leválasztásával létrehozott leánycég kapta a tőkeinjekciót. Ennek feladata az volt, hogy az anyavállalattól megvásárolja a meglévő gépeket, berendezéseket, és átvegye a dolgozókat. Az így kapott összeg ezúttal is csak az adósságok finanszírozására volt elég, a vállalat versenyképességének növelésére, a termelés folyamatos biztosítására nem jutott pénz.
Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint emiatt elkerülhetetlenné vált az üzem felszámolása. A szakértő úgy látja, a legnagyobb baj az volt, hogy a jelentős állami támogatás egésze a felhalmozott tetemes adósság lefaragását szolgálta ahelyett, hogy a termelést tette volna versenyképessé. Szavai szerint a 2012 végén szintén bajba került gyulai húsfeldolgozó például – ahol a felszámolás után egy adósságtól megtisztított cég kapta az állami milliárdokat – a termelés felfuttatásával talpra tudott állni.
A pápai üzem helyzetén a jelenlegi piaci viszonyok sem segítettek. Bár érezhető volt némi pozitív elmozdulás az ötszázalékos áfakulcs bevezetése után, ám ez nem volt elég ahhoz, hogy a cég meg tudjon kapaszkodni – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Úgy véli, a felszámolás során az egyik legfontosabb szempont, hogy ne álljon le a termelés, ellenkező esetben ugyanis – ha lesz egyáltalán vevő – nagyon nehéz lesz újra piacot találni a termékeknek. – Ha a felszámoló pénzt tud szerezni arra, hogy a cég tovább működjön, és lesz egy olyan vevő, akinek van fantáziája és pénze, akkor van jövője a gyárnak – jegyezte meg.
Potenciális vásárlóról egyelőre nem tudni, néhány hónapja egy tajvani befektető érdeklődött az üzem iránt, az egyeurós ajánlatára viszont nem volt vevő az önkormányzat. Ám minél tovább tart a bizonytalanság, annál tovább nő az üzemet ért veszteség. Az elmúlt néhány évben tucatjával mentek el az értékes szakemberek a cégtől, a következő időszakban pedig – biztos jövőkép nélkül – valószínűleg újabb dolgozók gondolkodnak majd el a távozáson.
