Remek piaca van a magyar kacsának és libának Európában, nincs az a mennyiség, amit ne tudnának eladni a hazai termelők. Az egyre bővülő kereslet oka, hogy a kontinens legnagyobb kacsa- és libatartó országában, Franciaországban hónapok óta madárinfluenza fenyegeti az állományokat.
Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke lapunknak elmondta: a fertőző betegség elsősorban a kacsaállományokat érinti Franciaországban, a termelés sok helyen állategészségügyi intézkedések miatt szünetel, újabb állományt nem telepíthetnek a gazdák.
A hírek arról szólnak, hogy az ország 18 különböző régiójából nem küldhetik vágóhídra az állatokat a tenyésztők, a francia hatóságok pedig legkorábban augusztusban oldhatják fel a korlátozást. Így a nyár végéig biztosan marad a keresleti piac a kontinensen. A kiesés mértékét jól mutatja, hogy míg hazánkban egy évben 1500-2000 tonna májat termelnek, addig Franciaországban az éves mennyiség meghaladja a 22-23 ezer tonnát.
A betegség okozta keresletbővülés a húsra és a májra egyaránt vonatkozik, Franciaországban tenyésztik ugyanis a legtöbb hízott kacsát, amiből a máj mellett a combját és a mellét is értékesítik. Emiatt a húsa miatt tartott magyar pecsenyekacsa forgalma is megugrott az elmúlt hónapokban.
Szabó Miklós szerint a folyamat már a tavalyi év második felétől tart, az árak azonban a nagy kereslet ellenére csak mérsékelten emelkedtek. A pecsenyekacsa húsát 5-8 százalékkal drágábban tudták értékesíteni a termelők – mondta. Itthon 26-27 millió pecsenyekacsát és 6-6,5 millió libát vágnak le évente. Utóbbinak közel 90 százaléka exportra megy, míg a húsuk miatt tartott kacsák 70-80 százaléka kerül a külpiacokra.
A hízott víziszárnyasmáj szinte egészét az exportpartnereknek adják el a termelők, a legnagyobb felvásárlónk Franciaország. A legtöbb liba- és kacsahús pedig a német ajkú vidékekre, Németországba és Ausztriába megy, de egyre több magyar kacsahúst vásárol az Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia. Sőt, már Japánba és Kanadába is szállítunk – emelte ki a lúdszövetség elnöke.
A szakértő úgy vélte, a kacsánál folyamatosan javul a belső piaci kereslet. A pecsenyekacsa – a csirkéhez, a pulykához és a sertéshez hasonlóan – lassan napi fogyasztási cikké válik, ami nagyon jót tesz az ágazat fejlődésének – jegyezte meg. A kedvező folyamat annak is köszönhető, hogy a nagyobb áruházláncok többségében már elérhető a friss kacsahús egészben és darabolva is.