Több mint félmillió 20 és 34 év közötti potenciális munkavállalót vehetnének fel a cégek. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves adatai szerint ugyanis a korcsoportban az inaktívak és a munkanélküliek száma még mindig jelentős. A fiatalabb generációk körében 2014 óta a demográfiai folyamatok, majd a külföldi munkavállalás miatt csökkent 100 ezer fővel a hadra fogható népesség, ám még mindig jelentős azoknak a száma, akik dolgozhatnának, de sokszor a munkaadói elvárások miatt ezt nem tudják megoldani.
Beszédes a 20 és 24 év közöttiek munkavállalási mutatója: a korcsoport létszáma 2014 és 2018 első negyedéve között 550-600 ezer fő volt, ám a jelentős, tízszázalékos emelkedéssel sem érte el az 50 százalékot 2018 elejére a foglalkoztatottsági rátájuk.
A szakértők szerint az alacsony foglalkoztatottsági szint a rugalmatlanságra vezethető vissza. A korcsoport fele ugyanis gazdaságilag inaktív, tehát nem regisztrált munkanélküli, de nem is dolgozik. Sokan közülük vélhetően tanulnak, amit a szűkös lehetőségek miatt még mindig nem tudnak összeegyeztetni a munkavállalással. A nemzetközileg alkalmazott statisztikai módszertan szerint az adott időszakban az számít foglalkoztatottnak, aki a mérés időszakában egy adott héten legalább egy órát dolgozott, jövedelemért.
A foglalkoztatotti létszám bővülésének legnagyobb részét 2014 óta a 40 és 64 év közöttiek adták. Leginkább az 50 felettiek foglalkoztatottsága bővült az elmúlt négy évben, de a 40 évesnél idősebb korosztályok mindegyikéről elmondható, látványosabban nőtt a munkába állók aránya, mint a fiatalabbak között.
Az adatokat részben torzítja, hogy a vizsgált négy évben – a demográfiai folyamatok miatt – nőtt az idősebbek létszáma, míg a fiataloké csökkent, ugyanakkor az arányokból világosan kirajzolódik: kereslet inkább a tapasztaltabb dolgozók iránt mutatkozott. Míg a 20 és 24 év közötti férfiak alig több mint fele dolgozott, addig a 30 és 50 év közötti férfiak foglalkoztatási aránya 90 százalék fölött alakult 2018. első negyedévében, amely gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelenti. A korosztály elhelyezkedési aránya már 2014-ben is jelentős volt, ám a 90 százalékot még nem érte el.
A nőknél ellenben jóval alacsonyabbak a mutatók: a 30 és 40 év közöttiek foglalkoztatottsága nem érte el a 70 százalékot. Ennek oka részben szintén a munkaadói rugalmatlanság, mivel a korosztályból sokan kisgyermekesek, a gyermeknevelést pedig kevés helyen támogatja megfelelő munkaszervezéssel a foglalkoztató. Ráadásul a szakszervezetek szerint a nők – habár a helyzet sokat javult – még mindig hátrányban vannak a munkaerőpiacon. A 30 és 40 közötti korcsoportban 220 ezer nő inaktív vagy munkanélküli.
A vállalkozói érdekképviseletek szerint 200-300 ezer ember hiányzik a versenyszférából. Csak a nem dolgozó fiatalok és a 40 év alatti nők létszáma az első negyedévben több mint 300 ezer fő volt, tehát ők is jelentős munkaerő-tartalékot jelentenének, viszont bevonásukhoz a szakértők szerint a cégeknek a heti 40 órás foglalkoztatás helyett rugalmasabb megoldásokat kellene kínálniuk.
Ugyanakkor az országos folyamatok kedvezőek: jelentősen, megközelítőleg 400 ezer fővel nőtt a 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 2014 óta úgy, hogy közben mintegy 150 ezer fővel csökkent az említett korosztály népessége.
