Az Országgyűlés tegnap elfogadta a kormány legfrissebb adócsomagját, amely egyebek mellett nyolcmillió forintról 12 millió forintra emelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát, továbbá 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
A képviselők 115 igen szavazattal, húsz nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadta el a pénzügyminiszter előterjesztését. A kormány szerint az adómentesség értékhatárának emelése több mint 650 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget – közölte az MTI.
Varga Mihály november elején jelentette be az új lakások kedvezményes áfakulcsának meghosszabbítását, hangsúlyozva, azt az építőipari szakértők kérésére fogalmazták meg.
A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden – a törvényi feltételeknek megfelelő – új építésű lakóingatlan – 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás – értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, ötszázalékos áfát számítják fel. A kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő értékesítéséig alkalmazható.
A most elfogadott módosítás a fentieken kívül külön fejezetet tartalmaz a jövő év elejétől hatályba lépő kedvezménynek az új szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást érintően, amely a közigazgatásból elbocsátott, védett korban lévő személyek elhelyezkedését segíti.
A kedvezmény értelmében a munkáltatók – a minimálbér négyszeresének erejéig – a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe a 60. életévét betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után – ismertette az MTI.
A Ház kötelező ellenőrzést írt elő az adóhatóságnak a tartósan veszteségesen működő, két egymást követő üzleti évben hatvanmilliárd forintot meghaladó nettó árbevételt elérő cégeknél, mivel ezekben az esetekben fokozottabban merül fel az adóelkerülés veszélye.
A parlament felhatalmazást adott a kormánynak rendeletalkotásra a filmtámogatás és a látványcsapatsportok támogatása korlátjának meghatározására. Emellett a látványcsapatsportok esetében a 2019–2020-as időszaktól kezdődően lehetővé vált a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének támogatása is. A képviselők a bankadó felső kulcsát 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökkentették összhangban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött korábbi megállapodással.
A változtatások azt eredményezik, hogy a jövőben jellemzően munkabérként adózó kafetériajuttatások értéke ne módosítsa úgy a munkáért járó jövedelem adóalapját, hogy azzal a munkáltató rosszabbul jár.
A magáncélra is használt céges személygépkocsik esetében bevezették az ötvenszázalékos magánhasználat vélelmét, amelynek igénylésével az érintetteknek nem kell vezetniük a jelentős adminisztrációs terhet jelentő útnyilvántartást.
Az Országgyűlés hét forintról 3,5 forintra csökkentette a 7,5 tonna össztömeg feletti járművek és buszokra vonatkozó, úgynevezett kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét.
A Ház tízmillió forintos összegkorlátot határozott meg arra a lakáshitelre, amely után a munkáltatónak nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania. Az adócsomag kibővítette az adóhatóság hatáskörét is, amely így 2019-től átveszi a törvényszéki végrehajtás feladatait.