Idei növekedési előrejelzését 3,8-ról 4,2 százalékra emelte a Raiffeisen Bank, és továbbra is kiemelt tényezőként jelöli meg a bővülésben a belső fogyasztást – mondta csütörtökön újságíróknak Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője.
A bank elemzői a korábbinál enyhén magasabb, 2,6 százalékos inflációval számolnak 2018-ban, a mostani kilengéseket követően év végére a forint 320-as szintre állhat be stabilan az euróval szemben.
Török elmondta: a forint elmúlt időszakban látott gyengülése nem országspecifikus, egyszerűen a nemzetközi folyamatok vezettek ide. Ráadásul a tapasztalatok szerint helyi szinten alig van mozgásterük az egyes kormányzatoknak vagy hatóságoknak. A szakember Csehországot hozta fel példaként, ahol a korona gyengülése miatt kamatot emelt a jegybank, azonban ennek sem volt érdemi hatása, a helyi fizetőeszköz tovább gyengült.
A befektetői megítélés alapján az nem kérdés, hogy a hazai költségvetési politika fegyelmezett – mutatott rá Török. Hozzátette, hogy ugyan idén nagyobb engedmények voltak, ám ez azzal magyarázható, hogy 2018 választási év. Jövőre azonban már a költségvetés sarokszámai is üzenetértékűek, többek között a 2 százalék alatti hiánytervvel. Sokkal többen kérdőjelezik meg a jegybank politikáját – hangsúlyozta a vezető elemző –, ami tartósan alacsony kamatszinteket tartana fenn, noha a nemzetközi terepen már szinte minden az ilyen gyakorlat ellen szól.
A Raiffeisen Bank szakértője kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a maga módján már reagált is, megváltoztatta iránymutatását a korábbi tartós kamattartás kommunikálása helyett. Ennek megfelelően itthon is belátható időn belül, várhatóan 2019 második fél évében szigorodhatnak a feltételek, ám nem feltétlenül az alapkamat emelésével, hanem az egyéb jegybanki csatornákon keresztül. Mint azt kérdésünkre Török elmondta, nem látszik olyan ok, ami miatt a mostani kommunikációváltáson túl a piaci folyamatok alakulása nyomán hirtelen radikális lépésekre kényszerülnének a jegybanki döntéshozók. – Nem kell kapkodni, és a jegybank nem is fog kapkodni – fogalmazott.
Blahó Levente elemző elmondta: noha leghamarabb év végére lehet érezni az Egyesült Államok és Kína közötti védővám-hadakozás hatásait, egyelőre beláthatatlan, hogy a folyamat hová vezet. Ezért is lehet, hogy már most világszerte aggodalommal várják a fejleményeket a gazdasági szereplők, ami jól érzékelhető a különböző bizalmi mutatók alakulásában. Pálffy Gergely elemző szerint bizonyossá vált, hogy az Európai Központi Bank (EKB) idén befejezi a gazdaságélénkítésre indított eszközvásárlási programját, most épp az a kérdés, hogy mikor kezdődik el a kamatemelés az euróövezetben.
Jelenleg elképzelhető, hogy erre 2019 harmadik negyedévében kerülhet sor, ám annyi bizonyosnak tűnik, hogy az EKB a jövő év második fél évében emelni fogja az alapkamatot.