Az Európai Bizottság 2018-ban 4,4 milliárd eurót, azaz több mint 1400 milliárd forint fejlesztési forrást utalt Magyarországnak – mondta hétfőn a távirati iroda közlése szerint Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
Kiemelte: ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény, ezzel a teljesítménnyel Magyarország a V4-eket és a régió többi országát is megelőzi. Magyarország a 2014–2020-as fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 9 ezer milliárd forintos keretének 31 százalékát már lehívta, és ezzel messze túlteljesíti a tagországok 27 százalékos átlagát. Az államtitkár szerint sikeres évet zárt a magyar fejlesztéspolitika 2018-ban, és az Európai Bizottság is így látja.
Magyarországon az európai uniós fejlesztések gyorsan és jó minőségben haladnak – ismertette Schanda Tamás. A kormány fejlesztéspolitikájának sikerességét mutatja az is, hogy a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre álló 9 ezer milliárd forint 110 százalékára a pályázatokat már kiírták, 107 százalékáról már döntés született, 65 százalékát pedig már kifizették a projekt megvalósítójának.
Az ITM államtitkára kiemelte, a fejlesztéspolitikai eredmények azért valósulhattak meg 2018-ban, mert a magyar gazdaság erős, és a magyar költségvetés helyzete stabil. Decemberben 1,7 milliárd euró érkezett az Európai Bizottságtól Magyarországra. A 2018-ban utalt 4,4 milliárd euró uniós fejlesztési forrásból egymilliárd euró a 2007–2013-as időszak fejlesztéseit érinti, ezzel megérkezett a 2007–2013-ban rendelkezésre álló források szinte száz százaléka.
Korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak arról beszélt, hamarosan tárgyalja az Európai Parlament az uniós támogatások jogállamiság helyzetéhez kötött kifizetését. Szerinte így büntetné Brüsszel azokat a tagállamokat, amelyek szembehelyezkednek a nyugat-európai országok migrációs politikájával. Habár a jogállamiság kritériumainak az alkotmányjogász szerint hazánk teljes mértékben eleget tesz, a szubjektív értelmezések súlyos visszaélésekhez vezethetnek az uniós döntéshozók részéről.