A világ uránkitermelése több mint elegendő lesz az igények kielégítésére a belátható jövőben, függetlenül attól, hogy a nukleáris energia milyen szerepet játszik a jövőbeni villamosenergia-kereslet és a globális éghajlati célkitűzések teljesítésében – áll a Nemzetközi Energiaügynökség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbi, közös kiadványában. A Vörös könyvnek is hívott Urán 2018: források, termelés és kereslet című tanulmány a világ uránpiacának felülvizsgálatában bemutatja az iparág statisztikáit, ide értve 41 urántermelő és -fogyasztó ország adatait.
Ezek alapján a hasznosított uránforrások száma világszerte 6,142 millió tonna olyan uránérc, amely kilogrammonként legfeljebb 130 amerikai dollár (USD) költségen termelhető ki – a mennyiség 7,4 százalékkal nagyobb, mint a 2016-ban nyilvántartott érték. Bár a növekedésnek egy része új telephelyek felfedezésének köszönhető, jórészt mégis a már ismert uránforrások újraértékeléséből származik.
A fentinél egy kategóriával drágábban, legfeljebb 260 USD/kg áron termelhető ki a magyarországi uránérc. A Mecsekben 17 és fél ezer tonna található és ebből 13 és fél ezer tonna termelhető ki. Hazánk 2016-ban és 2017-ben tett jelentést egy 1867 és egy 1050 méter mélységű, magáncég által végzett kutatófúrásról a nemzetközi ügynökségeknek, a költségek megjelölése nélkül. A jelentés felidézi, hogy Magyarországon 2014 előtt összesen több mint 21 ezer tonna uránércet bányásztak ki, majd 2017-ig évente kettő-öt tonnát, ami azonban a tájrehabilitációs munkák részeként került fel, vagyis nem ipari célú termelésből származott. Mindez száz százalékban állami tulajdonú volt.
Pécs határában újrakezdenék a termelést, ám környezetvédelmi engedély híján ez kétséges
Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc
A mecseki uránbányászat jövője nem egyértelmű. A lelőhely ugyanis természetvédelmi terület, a Nyugat-mecseki Tájvédelmi Körzet alatt fekszik, vagyis a törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni. Ráadásul az itt található uránérc kitermelése a négy költségkategória közül (40, 80, 130, illetve 260 USD/kg) a legkevésbé kedvezőbbe tartozik. Mindezek ellenére a Magyar Urán Resources Kft. (korábbi nevén Wildhorse Energy Hungary Kft., amely a kutatófúrásokat is végezte) Pécs határában újrakezdené a termelést. A társaság tavaly októberben folyamodott környezetvédelmi engedélyhez, amelyet a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala mint illetékes környezetvédelmi hatóság első fokon elutasított.
Az indoklás szerint azért, mert a természetvédelmi törvény értelmében tilos a tájvédelmi körzet területén bányát nyitni. A hatóság egyúttal jelezte azt is, hogy a kérvényből hiányoztak elsősorban a vízügyi kérdéseket érintő szakhatósági vélemények és állásfoglalások. A Magyar Urán Resources fellebbezését követően a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítette az elsőfokú határozatot, és új eljárásra kötelezte a hatóságot – foglalta össze az eseményeket az Energiaklub.
Százszoros árammennyiség használt üzemanyaggal
Kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozásakor kivont plutónium-oxidokból, valamint szegényített urán-oxidok keverékéből állítottak elő és teszteltek sikeresen üzemanyagot. A belojarszki erőmű BN–800-as gyorsneutronos reaktorának a Roszatom fűtőanyaggyártó vállalatában, a TVEL-ben készítették az üzemanyag-tablettákat. A MOX nevű urán-plutónium üzemanyag jelentősége abban rejlik, hogy segítségével megoldódhat a zárt nukleáris üzemanyagciklus, a használt üzemanyag felhasználásával újat állítanak elő, így bővül az atomenergetika fűtőanyagbázisa és csökken a természetes uránfogyasztás. Az ilyen fűtőelemkötegek gyártásának köszönhetően csaknem százszorosára emelkedik a természetesen előforduló uránforrások felhasználásával termelhető villamos energia mennyisége.
