Elégedett magyarországi érdekeltségével az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), így nincsenek olyan terveik, hogy megválnának az osztrák Erste Bank hazai leányvállalatában lévő 15 százalékos tulajdonrészüktől – mondta a Magyar Időknek a szervezet idei jordániai közgyűlésén Lucyna Stanczak-Wuczynska, az EBRD uniós banki ügyekért felelős igazgatója.
Az EBRD korábban a magyar állammal fejenként 15 százalékos Erste-tulajdonrész vásárlásában egyezett meg, egyúttal rögzítette, hogy a kormány visszafogja aktivitását a bankszektorban, kereskedelmi banki érdekeltségeit leépíti, illetve olyan intézkedéseket hoz, amelyek támogatják a bankrendszert a hatékonyabb működésben és növelhetik a hozzájárulását a gazdasági növekedéshez.
Lucyna Stanczak-Wuczynska kiemelte: jelenleg az Erste-érdekeltség az EBRD egyetlen magyarországi tőkeberuházása, amellyel elégedett. Mint elmondta, támogatták az osztrák tulajdonú pénzintézetet az amerikai Citibank lakossági tulajdonrészének megvásárlásában, támogatják a vezetést, és az üzleti tevékenységből kivehető haszonra sincs panaszuk. Ennek megfelelően noha a szokásos öt év körüli, középtávú beruházási távlat időkeretéből vizsgálva már látni lehetne az ügylet végét, jelenleg nincs napirenden, hogy az EBRD kiszállna.
Lucyna Stanczak-Wuczynska szerint ugyan nem teszik függővé a stratégiájukat a kormányzati vállalástól, miszerint a kormány záros határidőn belül megszünteti tulajdonlását a kereskedelmi bankokban, természetesen ezt a tényezőt is figyelik, ahogy hónapról hónapra vizsgálják a bank teljesítményét és a piac alakulását is.
Arra a kérdésünkre, hogy az EBRD tulajdonrészt vehet-e egy másik magyarországi bankban is, Lucyna Stanczak-Wuczynska így válaszolt: soha nem lehet tudni. Elmondása szerint az EBRD nyitott, a magyar bankrendszer helyzetét – többek között a kormányzattal korábban kötött megállapodás eredményeként – jelenleg kedvezően ítéli meg, így adott esetben egy újabb beruházás is elképzelhető.
Lucyna Stanczak-Wuczynska hangsúlyozta: mindennek előfeltétele, hogy átlátható ügyletről legyen szó, ahol minden érintett kiléte és szerepvállalása ismert. Ez a nyitottság azonban megkérdőjelezhető, látva az EBRD új piacokat célzó befektetési politikáját.
Érdekessége az idei EBRD-közgyűlésnek, hogy a saját magát a Nemzetközi Valutaalap után a legfontosabb nemzetközi pénzügyi tényezőkényt minősítő szervezetben a kritikus magyar álláspontnak több támogatója is akad. Mint azt a szintén az EBRD közgyűlésén lapunknak adott korábbi interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, Magyarország aggodalommal figyeli, hogy az EBRD befektetési politikája alapvető változásokon megy keresztül.
Suma Chakrabarti EBRD-elnök az idei közgyűlésen tartott, az EBRD terveit és kilátásait taglaló beszédében sokaknak feltűnt, hogy sok szó esett Libanonról, a gázai övezetről vagy akár Indiáról, miközben Európáról, az EBRD hagyományos működési területéről és hitelezési célterületéről nem beszélt. Mindezt Magyarország mellett a kormányzótanács több európai vezetője is sérelmezte, és mint ahogy a beszélgetéseinkből kiderült, az EBRD szervezetén belül sem lehet az új stratégia egységes támogatottságáról beszélni.