Az önkéntes együttműködések pártján áll a kormányzat, támogatva a termelői értékesítő szervezetek (tész) működését – derült ki Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. Eszerint az ilyen együttműködések alapvetően hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez, a kisebb területen gazdálkodók boldogulásához. Egyik legnagyobb előnyük, hogy széleskörűen képesek segítséget nyújtani a tagságnak, legyen szó akár a termelés megtervezéséről, a kereslethez igazításról vagy a termelési költségek csökkentéséről.
Azáltal pedig, hogy a tagok együtt értékesítik a termékeiket, olyan nagyságrendű árualappal képesek megjelenni a piacokon, amely egyrészt javítja a kereskedőkkel szembeni alkupozíciójukat, másrészt lehetővé teszi, hogy olyan piacokon is értékesítsenek, ahová egyénileg nem lenne esélyük bejutni. A kínálati oldal koncentrációja a termelői árak stabilizálásához is hozzájárulhat.
Továbbá azáltal, hogy a tész termesztéstechnológiai szaktanácsadással, a betakarítás utáni tevékenységek technikai feltételeinek javításával, a válogató-, csomagoló- és hűtőkapacitások biztosításával és nem utolsósorban a minőségbiztosítási rendszerek működtetésével gondoskodik arról, hogy az árualap ne csak nagy mennyiségű, de egységesen jó minőségű is legyen. A technológiai innováció révén a tészek tevékenysége hozzájárul a termelékenység, a költséghatékonyság, a termesztés jövedelmezőségének javulásához, ezáltal a tagok versenyképességének növekedéséhez.
A tárcavezető jelezte: számtalanszor megcáfolták azt a hírt, miszerint a kormány integrátorokat kíván kijelölni, akikkel kötelezően együtt kell majd működniük a gazdáknak. Nagy István szerint szó sincs ilyen tervről. A szövetkezés formáját a termelői szerveződések esetében sem az uniós, sem a nemzeti jog nem korlátozza. A tárcavezető tegnap, a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. jogelődje alapításának hatvanéves jubileuma alkalmából rendezett konferencián is leszögezte, hogy sikeres integrációt kell végrehajtani a magyar mezőgazdaságban, a termelői együttműködéseket támogatni kell, a méretbeli egyenlőtlenségek csak ezzel küszöbölhetők ki.
– Az összefogásból származó jövedelememelkedés teszi lehetővé a gazdakézben lévő feldolgozóüzemek létrehozását, majd a kereskedelmi megjelenést – húzta alá a miniszter.
A szövetkezés ezen formáját egyébként sem az uniós, sem a nemzeti jog nem korlátozza, ráadásul nemcsak magánszemélyek, de mikro-, kis- és közepes vállalkozások is létrehozhatnak termelői szerveződést, akár szövetkezeti, akár gazdasági társasági formában. Az együttműködés formájáról és tartalmáról minden esetben a tagok döntenek. A jogszabályok csupán az együttműködés alapelveit és kereteit, valamint a támogatás igénybevételének feltételeit rögzítik. Azt azonban szigorúan ellenőrzik, hogy a működés során tiszteletben tartják-e a tagok demokratikus jogait.
A termelői szövetkezeteknek jelenleg több versenyhátrányt jelentő tényezővel kell szembenézniük. Így például a tagok eltérő gazdasági helyzetéből fakadó feszültségek, a bizalomhiány, valamint a feketekereskedelem hatása is negatívan befolyásolja a működésüket. A miniszter válasza szerint ez utóbbi leküzdése érdekében a kormány számos intézkedést hozott, a gazdasági különbségek és a bizalmatlanság megoldása ugyanakkor nem várható egyetlen kormányzattól sem, ezek ellen maguknak a termelőknek kell tenniük.