Az európai összevetések szerint Magyarország a lakások drágulásában az élbolyhoz tartozik: 2015-höz képest 2017-re csaknem húsz százalékkal emelkedtek az ingatlanpiaci áraink. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben megjelent, 2017. évi Lakásstatisztikai évkönyve szerint a legnagyobb mértékben, 31 százalékkal Izlandon mentek föl az árak két év alatt, Csehországban és Írországban pedig szinte hajszálpontosan a magyarországival azonos mértékű drágulás következett be. Az árváltozás szempontjából vizsgált 29 ország zömében 2015-höz képest tavaly legalább tíz százalékkal kerültek többe a lakások. A nagyarányú drágulásból egyedül Olaszország maradt ki, ahol lényegében stagnálnak az árak az utóbbi években.
A kiadványból kiderül, hogy a lakásépítések alakulása európai összevetésben még a pár éve kezdődő fellendülés ellenére is viszonylag kedvezőtlen. A tavaly ezer főre jutó új lakások szempontjából csak Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban épült arányaiban kevesebb otthon, mint nálunk, ahol ezer főre vetítve 1,5 volt a mutató. A mintegy 14 400 átadott hazai lakásnál számszerűen csak Portugáliában épült kevesebb lakóingatlan, megközelítőleg 8600. A velünk nagyjából azonos lakosságszámú és méretű Csehországban 28 600 lakás készült el 2017-ben, a nálunk jóval kisebb Szlovákiában mintegy 16 900.
Sokkal jobb a helyzet a kormányzati intézkedések hatására meglóduló építési kedv szempontjából. A kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések száma alapján hazánkban nagyjából 38 ezer otthon építését kezdeményezték tavaly, Csehországban 32 ezerét, Szlovákiában 18 ötszázét. Az ezer lakosra jutó építési engedélyeket vizsgálva több országban is kisebb az építési kedv, mint nálunk, még Németországban is némileg rosszabb a mutató a Magyarországot tavaly jellemző 3,9-nél.
A kiadott dokumentumok száma alapján hazánkban 38 ezer otthon építését kezdeményezték tavaly
Fotó: Teknős Miklós
Az idei első fél évi adatok szerint ugyan némi megtorpanás érezhető az építések kezdeményezésében, de a 18 ezret meghaladó számú engedély és bejelentés mindössze 9 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. Időarányosan ugyanakkor 30 százalékkal több, 6500 lakás készült el 2018 első hat hónapjában.
Élen állunk abban is, hogy Magyarországon a legmagasabb a tulajdonos által lakott lakások aránya az e körben vizsgált 19 európai ország közül. Az adatok szerint hazánkban ez az arány 90 százalékot tesz ki, Szlovákiában 85 százalékot, Norvégiában 82 százalékot. A sor másik végén Németország és Dánia áll: előbbiben csupán 45 százaléknyian laknak a saját ingatlanukban, a skandináv államban pedig minden második személy.
Lendületben az árak
Újabb lendületet kapott a hazai lakáspiac, az árak 2018 első negyedévében több mint öt százalékkal emelkedtek 2017 végéhez képest. Ennél nagyobb mértékű háromhavi drágulásra 2016 elején volt legutóbb példa. Egy év alatt 16,7 százalékkal mentek fel a lakásárak, míg az inflációt is figyelembe véve 14,4 százalékkal – derül ki a Takarék-csoport legfrissebb lakásárindexéből. A fajlagos lakásárak 2017 átlagos értékeihez képest 2018 első negyedévére a Közép-Dunántúlon emelkedtek a leginkább, több mint 18 százalékkal, az évekig első helyen álló Közép-Magyarországot 17 százalékos növekedés jellemezte. A legkisebb arányban, alig hat százalékkal Észak-Magyarországon változtak a fajlagos árak. Bár a budapesti lakásdrágulást beérték a nagyobb vidéki városok is, a válság utáni összáremelkedésben továbbra is kimagaslóan a főváros vezet. Egyes fővárosi helyszíneken akár 130-152 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak a mélyponthoz képest, míg a gyengébben teljesítő kerületekben is 75-100 százalék közötti volt a növekedés. E jelentős drágulás azt eredményezte, hogy a hazai és a fővárosi lakásárak is magasan meghaladják már a válság előtti, 2008-as szintet.
