Négymilliárd forinttal költöttek többet a magyarországi kiskereskedelemben az első negyedév során a hazánkba kifejezetten vásárlási szándékkal érkező külföldiek, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A magyar lakosság vásárlóereje is folyamatosan nő, ennek köszönhetően a múlt év első három hónapjához képest csaknem ötmilliárd forinttal hagytunk több pénzt a külföldi boltokban január és április között – mondta a Magyar Időknek Vámos György.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta: éves összevetés alapján elmondható, hogy azok a külföldi bevásárlóturisták, akik jellemzően egy napra, beszerzési céllal utaznak hazánkba, duplaannyi pénzt fizetnek a hazai boltok kasszájánál, mint azok a honfitársaink, akik ugyancsak bevásárlás miatt a környező országok kínálatát választják.
A szakértő a Központi Statisztikai Hivatal adatait idézve rámutatott: 2015-ben egynapos bevásárlókörútjaikon a külföldi látogatók 132,8 milliárd forintért vásároltak termékeket Magyarországon, illetve a több napig itt tartózkodók további egymilliárd forinttal gazdagították a kiskereskedőket.
A magyarok tavaly 67,9 milliárd forintért költekeztek külföldön a kifejezetten beszerzési céllal tett utazásaikon, emellett a többnapos kint tartózkodások idején további ötmilliárd forintnyi bevétel keletkezett a külföldi boltok pénztárában.
A magyarok külföldi költései is nőttek az idei első negyedévben. A lakosság vásárlóerejének erősödése nem csupán a hazai kiskereskedelmi forgalmon, hanem a határon túli üzletekben is érezteti hatását. Január és április között a tavalyi első negyedévhez képest csaknem ötmilliárd forinttal nőttek a magyarok kiadásai a külföldi boltokban – emelte ki Vámos György.
Az árérzékeny vásárlók kihasználják a földrajzi közelség miatti előnyöket
Mint mondta, jellemzően Ausztriába, Szlovákiába, ritkábban Németországba utazunk el vásárolni egy-egy napra, továbbá kisebb arányban Szlovéniába, Romániába is. A legjellemzőbb így megszerzett termékek honfitársaink körében az iparcikkek, főként ruházat és cipők, illetve egyes műszaki eszközök, gépek. – Főként a határ menti városokban élők a kedvező üzemanyagárak miatt napi fogyasztási cikkekért is megfordulnak például a szlovákiai élelmiszerboltokban, de jellemzőbb, hogy egy-egy, külön e célra szervezett úton tartós fogyasztási cikkekből álló nagyobb bevásárlásokat is intéznek – mondta a főtitkár. Vázolta, hogy általában három tényező befolyásolja a bevásárlóturizmus alakulását. A döntésnél a fogyasztói árak, a forint árfolyama és az üzemanyagköltség számít.
Jelenleg jobban megéri az eurót használó szomszédos országokból érkező külföldieknek a magyar boltokban vásárolni, a gyengébb nemzeti valuta több szomszédos ország vevőjének hoz jó üzletet – jegyezte meg a szövetség főtitkára. Hozzátette: a vásárlási céllal tett utazások alakulása éves viszonylatban hullámzó, a fenti tényezőkön kívül számít a szezonalitás is, illetve például egy-egy nagyobb ünnep előtt is érzékelhető az erősebb forgalom külföld és belföld irányába egyaránt.
A főtitkár szerint a bevásárlóturizmust ezzel együtt a tavaly harmincszázalékos bővülést felmutató internetes kereskedelem is fenyegeti, ugyanis egyre többen gondolják úgy, hogy praktikusabb és olcsóbb, ha az otthoni fotelből válogatnak a külföldi kínálatból.
Mentés
