Ugyan nem drasztikus mértékben, de az év végén is gyarapodott a csődvédelmet kérő állampolgárok száma. Az adósmentő megoldás 2015 szeptemberében lépett életbe, s bár akkortájt jelentős érdeklődés övezte a lehetőséget, a megoldáshoz nem csatlakoztak tömegesen.
Az első néhány hónapban 145 eljárást kezdeményeztek a magánszemélyek, ezután, tavaly tavasszal már háromszáznál több procedúra szerepelt a nyilvántartásban, a félezres határt pedig múlt októberben haladta meg a magáncsődvédelmi mutató. Az igazságügyi tárca most a Magyar Időket arról tájékoztatta: január közepéig 642 eljárás indult meg, vagyis az utóbbi három hónapban nagyjából 130-an csatlakoztak a szabályrendszerhez. Eszerint – átlagosan – két új csőd jutott az elmúlt negyedév minden munkanapjára. A minisztériumnál megjegyezték, hogy a lehetőség az adósok szeretteit, társait is védi: az eddig bejelentett magáncsődök a 642 adós mellett 965 hozzátartozót, adóstársat és más kötelezettet is oltalmaznak. A csődvédelmi módszer ezek szerint ma 1600 embert óv meg attól, hogy elveszítse értékeit.
Vannak esetek, amikor már csak a 2015 óta élő lehetőség segíthet a bajbajutottakon
Egyeznek a kormányzati várakozásokkal a kevesebb mint másfél éve élő szabályrendszer eddigi eredményei? – tettük fel a kérdést a magáncsőd bevezetését annak idején erősen szorgalmazó KDNP alelnökének. – Nem mindegy, hogy a témakört honnan szemléljük – válaszolta Rétvári Bence. Kifejtette: ha eddig tömegek kérelmeztek volna csődvédelmet, akkor azt hallgathatnánk az ellenzéktől, hogy a kormány gazdaságpolitikája kudarcot vallott, hiszen sok a csődbe ment ember. Most, hogy a belépők száma nem emelkedik meredeken, egyesek a családi csődvédelem hibáiról beszélnek. – A lényeg azonban az, hogy a módszer minden olyan adóst megvéd, akinek nem kínálkozik más kiút az anyagiak szorításából – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar magáncsőd kellő oltalmat adhat.
Az adatok Rétvári Bence szerint arra utalnak, hogy a társadalom kezdi megismerni az adósmentő lehetőséget. Ezt a folyamatot akár a nagyobb hitelezők, azaz a bankok is támogathatnák. – Az elmúlt időszak tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a hitelintézetek sokszor csak a saját rövid távú érdekeiket nézik, nem segítik eléggé az adósokat, kevés információt adnak át a csődvédelemről érdeklődő ügyfeleknek – mondta az alelnök.
A bankok tájékoztatása alapján sokszor nem lehet eldönteni, hogy az adott családnak megfelel-e a csődvédelem. – Pedig a szabályrendszer alkalmas arra, hogy a legtöbb csatlakozó személy fizetőképességét visszaállítsa, így az érintettek végső soron a banki adósságukat is törleszthetik. Olyannyira, hogy az adósmentő lehetőség akár több tízezer családot is kivezethet az anyagiak útvesztőjéből – mondta a politikus. Ezek alapján Rétvári Bence úgy véli: a következőkben is emelkedni fog a csődvédelemben részesülők száma. Ezt elősegítendő, a törvényhozás hamarosan a szabályok könnyítéséről is határozhat.
