Fontos adat látott napvilágot arról, hogyan halad a kormány az egyik legnagyobb közteherviselési feladatával, a feketegazdaság visszaszorításával. Varga Mihály tegnap a távirati irodával azt közölte: az Európai Bizottság tanulmánya szerint a magyarországi becsült áfaadórés – azaz a költségvetésből kieső általános forgalmiadó-bevétel – mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról 2015-re 13,7 százalékra csökkent.
Két év alatt 7,2 százalékpontos mérséklődés önmagában sem csekély, úgy meg különösen nem, hogy ennek révén feleakkora az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió országaiban. – Míg a bizottság tanulmánya szerint idehaza az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék – ismertette Varga Mihály. A számítási metódus kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Brüsszel évről évre méri a tagállamoknál a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összegek közötti különbséget.
Ez az úgynevezett áfaadórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső tételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, a felszámolás és az egyéb tagállami sajátosságok miatt jelentkező összeg is.
Az okokról szólva a miniszter elmondta, hogy a hazai javulásban a legnagyobb szerepet kétségkívül az elektronikus gazdaságfehérítő módszerek játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember elseje óta kötelező, ez a rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolását, hiszen az adóhivatal online módon, valós időben követheti nyomon a tranzakciókat. A közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszer – rövid nevén az ekáer – 2015 márciusának első napján kezdte meg éles működését. – E szisztéma arra hivatott, hogy kizárja a közutakról a csalárd adózókat, kiszűrje az áruk fiktív utaztatását – részletezte a miniszter.
Megjegyezte azt is: a magyar online gazdaságfehérítő módszerek iránt a bevezetésük óta folyamatos és fokozott a nemzetközi érdeklődés. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer például 2017 májusában lépett életbe, 2018-tól pedig a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.
A tárcavezető szót ejtett a harmadik magyar online gazdaságfehérítő eszközről is: 2018. július elsején debütál az e-számlázás, amely még nagyobb csapást mérhet a hazai feketegazdaságra. – Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők évi ötvenezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben ki tudják majd szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, a gyanús céghálókat – fogalmazott Varga Mihály.
A hivatalos statisztikák szerint az elmúlt években százmilliárdokban mérhető összegekhez jutott az államkincstár a fekete zóna zsugorodásával, a tetemes összegeknek pedig meg is lenne a maguk helye. Az Állami Számvevőszék elnöke például úgy véli: egyszerre kell csökkenteni az adókat és szigorítani az adóhatósági ellenőrzéseket.
– Vagyis a legálisan működő résztvevők terhét enyhíteni kell, a feketegazdaság szereplőit pedig vissza kell terelni a jogszerűség talajára – mondta lapunknak nemrégiben Domokos László, majd hozzátette: a folyamatból származó állami többletbevételt a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésére kell fordítani. Ez a lépés ugyanis egyszerre szolgálja a gazdaság, a lakosság és az állam érdekét.