Egyre népszerűbb a családok otthonteremtési támogatása (csok), eddig több mint 90 ezer család részesült összesen 250 milliárd forint értékben a kormányzati támogatásból – jelentette ki újságírók előtt a hét végén Novák Katalin. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta: a csok indításával a kormány célja az volt, hogy lendületet adjanak az építőiparon keresztül a magyar gazdaságnak, miközben a gyermekvállalás előtt állókat és a gyermekeseket is támogatják.
Közlése szerint ma már kijelenthető, hogy az építőipar fellendítésében is szerepe van az otthonteremtési támogatásnak, hiszen 2018 első fél évében több mit 6500 új lakás épült, ami 30 százalékkal több, mint a 2017-es azonos időszakban mért adat, pedig már 2017-ben is emelkedett a korábbi évihez képest a lakásépítések száma. Megjegyezte: a beadott építési engedélyek alapján látható, hogy a jövőben is megmarad a lakásépítések dinamikája. A családok létszámát nézve mintegy 360 ezer ember tudott új otthonba költözni vagy a meglévőt bővíteni a támogatás segítségével.
Novák Katalin hangsúlyozta: szeretnék eloszlatni azt a tévhitet, hogy a gyermekeiket egyedül nevelők nem vehetik igénybe a csokot. A mostani adatok azt mutatják, hogy a támogatottak 12 százaléka gyermekét egyedül nevelő szülő. Kitért rá: a már megítélt támogatásoknak köszönhetően közel 45 ezer gyermek vállalásáról döntöttek a fiatalok, ezért jelentős demográfiai hatása van a programnak. Az államtitkár kiemelte: 2019-ben is lesz csok, az elfogadott költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre az otthonteremtési programhoz, de nincs pénzügyi korlát, tehát amennyi igény érkezik, annyi támogatást nyújtanak.
Elkészült az első felmérés az otthonteremtési támogatást kérők köréről is.
– Felmérésünk szerint a csokot igénylők egyharmada 30 év alatti, fele 30 és 40 év közötti, húsz százalékuk pedig negyven év feletti – jelentette ki Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke. Ismertette: a családok harminc százaléka egy gyermeket nevel, harmincnégy százalékuk kétgyermekes, egynegyedük nagycsaládos, tizenegy százalékuknak még nincs gyermeke.
Fűrész Tünde szólt arról is, hogy a „támogatások közel 40 százaléka összefügg a nagycsaládos életformával”, 25 százalékuk már jelenleg is nagycsaládos, és további 15 százalékuk vállalja, hogy azzá válik. Ismertetése szerint a legtöbb támogatást, az összes igény 23 százalékát a Közép-Magyarországon, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők (egyaránt 7-7 százalékban) vehették igénybe, a többi megyében 5-6 százalékos volt az érdeklődés. A támogatások 9 százalékát budapesti otthonokra, 23 százalékát megyei jogú városokban lévő ingatlanokra, 36 százalékát kisvárosi ingatlanokra kérték, 32 százalékát pedig falvakban használták fel – nyilatkozta az intézet vezetője.
A csokkal összefüggő mobilitásról Fűrész Tünde elmondta: a támogatottak 80 százaléka ott használja fel a támogatást, ahol él, a budapestieknek azonban csak 66 százaléka marad a fővárosban, 34 százalékuk kisvárosokba, falvakba költözik a kapott támogatás segítségével.