Több mint tíz százalékkal volt magasabb a használt lakások átlagára az idei második negyedévben mint 2017 azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss lakáspiaci elemzéséből. Az újlakás-piacon szinte azonos volt az éves drágulás mértéke 2018 második negyedévében, viszont érdemes figyelembe venni, hogy az év első felében az értékesített lakások alig 3 százaléka volt új otthon.
Az elemzés szerint a használt lakások ár szerinti eloszlásában szembeszökő változás történt. Egy évtizede a lakások több mint kétharmada 4-14 millió forint közötti áron kelt el, 2018-ra ezek aránya 45 százalékra csökkent. Korábban a 20 millió forint fölötti eladások a teljes piac egytizedét tették ki, ma már 23 százalékát. Az adatok azt mutatják, hogy a területi különbségek szélesednek: mind az alacsony, mind a nagy összegű eladások aránya növekszik.
Az esztendő első felében Budapesten a használt lakások átlagosan 26,6 millió forintba kerültek, 2,2 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken 1,3 millió forinttal 14,3 millió forintra nőtt az átlagár. A fővárosi lakóingatlanok négyzetméterára átlagosan 477 ezer, a megyeszékhelyeken találhatóké 233 ezer forintot tett ki, ami 13-14 százalékos drágulás a 2017. évi átlaghoz képest.
A városokban az átlagos lakásár enyhe csökkenés után 11,1 millió forintot tett ki a vizsgált időszakban. A csökkenést itt a forgalomba kerülő lakások kisebb mérete magyarázza, ugyanis a fajlagos árak 151 ezerről 153 ezer forintra emelkedtek. Ugyanakkor a községekben az egy négyzetméterre jutó ár is csökkent tavaly óta: a falvak 77 ezer forintot kitevő átlagos négyzetméterára az országos átlag egyharmada, az agglomerációkon kívül eső községek 58 ezres átlaga pedig csak a negyede volt.
A KSH szerint az utóbbi évekre is jellemző a kisebb települések árszínvonalának távolodása az országos átlagtól. Míg a megyeszékhelyek árszintje összességében végig az átlag körül maradt, a főváros lakáspiaci árszintje a 2008–2015 közötti években általában 60 százalékkal múlta felül az átlagárat, 2018 első felében viszont már több mint kétszeresen meghaladta azt. Az év első felében Budapest mellett a kedvező helyzetű régiók megyeszékhelyein is elhagyta a használt lakások reálára a 2008. évit. A Nyugat-Dunántúl az egyetlen térség, ahol a kisebb településeken is történt reálár-emelkedés, mégpedig 3 százalékos.
A Magyar Nemzeti Bank legújabb lakásárindex-jelentése szerint az idei második negyedévben tovább nőtt az árak közötti különbség; Budapesten gyorsult, a községekben lassult a növekedési ütem. A fővárosban meghaladta a 20 százalékot az éves emelkedés, az inflációtól megtisztítva 16,6 százalékot tett ki a drágulás. A vidéki városokban 16,3, míg a falvakban az országos átlagtól elmaradó, 11,8 százalék volt a lakásárak éves átlagos növekedése.
Maradt a Derűlátás
Továbbra is optimisták az ingatlanpiaci szereplők, derűlátásuk a korábbiakhoz képest tovább emelkedett – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss negyedéves felmérésében. A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel korábbihoz képest jelentősen élénkültek, a lakossági kilátások ezzel meghaladták tízéves csúcsukat. A felújításra és a korszerűsítésre irányuló várakozások is számottevően erősödtek. A használt lakásoknál a következő egy évben 2-5 százalék közötti, az új lakásoknál 2-3 százalékos áremelkedés várható.