Milliárdokat költenek a magyarok gyógyteákra és gyógynövényekből készülő étrend-kiegészítőkre, a legtöbb termék a hűvösebb idő beköszöntével fogy. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács közölte: becslések szerint a magyarországi gyógyteapiac forgalma mintegy 4-5 milliárd forintot tesz ki évenként. A magyar ágazati szereplők mellett számtalan kisebb, helyi termékbázisra épülő lokális kézműves cég működik hazánkban, az utóbbi években pedig az üzletláncok saját márkás termékei és az import gyógyteák is nagy számban jelentek meg a piacon.
A gyógynövény alapú étrend-kiegészítők piaci forgalma évről évre nő, becslések szerint évi 30-40 milliárd forint értékben vásárolnak a magyarok ilyen termékeket. Ugyanakkor míg a gyógyteák esetében jelentős a hazai készítmények aránya, az étrend-kiegészítők többsége külföldről származik. A NAK tájékoztatása szerint ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, növelni kell a feldolgozottsági szintet a hazai gyógynövény ágazatban, továbbá fejleszteni kell az ehhez szükséges technológiai és infrastrukturális hátteret.
Bár a legtöbb gyógynövény még mindig gyűjtéssel kerül a feldolgozókhoz, számos növény esetében nő a termesztés aránya is. A hárs és a bodza is jellemzően gyűjtött gyógynövény, az évi feldolgozott mennyiség a hárs esetében 25-30 tonna, a bodzavirágból 50 tonna körüli. A bodza termesztése országszerte növekvő tendenciát mutat, 5875 hektáron történik.
A piacra kerülő filteres vagy egész kamillavirág részben gyűjtésből, részben termesztésből származik. A gyűjtés mellett az Alföldön mintegy 300-450 hektáron termesztik is a növényt. A meghűlést enyhítő készítmények egyik fontos összetevője a csipkebogyóhús. A vadrózsafajok – melyek termése a csipkebogyó – gyűjtése évi 100 tonnára tehető, de termesztése is növekvő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 300 hektáron folyik.