Nagyot változott a világ, már az építőiparban is megjelentek a legújabb technológiák. A festék színét számítógép vezérelte berendezés keveri ki, a falfelületet okos csiszológép készíti elő, a festők nem létrán, hanem tablettel távvezérelhető gördülő állványzatról dolgoznak. Az épületek belső felületeinek burkolásához 3D-s program számolja ki az anyagmennyiséget, mutatja meg a leendő felhasználónak, hogy néznek majd ki a kiválasztott színek és anyagok a még fel sem épült falakon – íme, néhány példa arra, hogyan jelenik meg a digitalizáció a mindennapi életben.
Mindez persze ma még elsősorban a multinacionális vagy nagyvállalatok számára napi valóság, a hazai kisebb cégek, különösen a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozó mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók csak távolról figyelik a jelenséget – mondta el lapunk kérdésére Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke.
Nem kérdés, hogy ezek a folyamatok az egész szakmát kihívás elé állítják, különösen a szakképzésnek kell gyökeresen megújulnia. Először magukat az oktatókat kell felkészíteni a digitális átalakulásra, majd a fiatalokat kell felvértezni ezzel a tudással. De talán ennél is fontosabb a pályaorientáció – hangsúlyozta az elnök.
Sem a pályaválasztás előtt álló gyerekek, sem a szüleik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen nagy megbecsülésben részesülnek Európa-szerte a jó szakmunkások. Csak Ausztriában több mint százezer szakember, Németországban pedig ennek a többszöröse hiányzik a munkaerőpiacról. A nyelvi akadály sem probléma már, ezeken a területeken komplett magyar brigádokat foglalkoztatnak, csak a vezetőjüknek vagy az építésvezetőnek kell tudnia a szaknyelvet.
Bár ez vonzó perspektíva lehet, mégsem jelent megoldást a hazai munkaerőhiányra. A nyugati és a hazai bérek közötti szakadék a jelentős béremelések ellenére sem csökkent az elmúlt években – mondta Németh László. További nehézség, hogy a szakképzés gyakorlatorientáltsága nem elégséges. Bár a nagyobb cégek létesítettek tanműhelyeket, azonban a kkv-k csak jelentős áldozatok árán tudnak tanulókat fogadni.
Minden nehézség ellenére az elnök szerint nincs más út, mint a szakemberek pótlása, a digitalizáció elősegítése a kkv-k körében akár célzott támogatások nyújtásával, a korszerű ismeretek bevezetése a szakoktatásba, és az ernyőszervezetek – mint amilyen az Iposz is – támogatása központi forrásokból, hogy megszervezhessék a területi képzéseket – vélekedett az elnök. Németh László szerint fontos lenne a mestervizsgarendszer felélesztése, hogy emelkedjen a lakossági szolgáltatások színvonala és hogy – német mintára – nyíljon mód érettségi nélkül is magas szintű szakmai képesítés megszerzésére.
Válogathatnak a hiányszakmákban
A szakmák Európa-bajnokságán, a EuroSkills Budapest rendezvényen részt vevő szobafestő-tapétázó szövetségek képviselői megbeszélést tartottak a szakma helyzetéről. Tóth Antal, a Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület elnöke hangsúlyozta: a magyar szobafestő-mázoló, tapétázó vállalkozók jövedelme rendkívül alacsony, nehezen tudják kitermelni a digitalizációhoz szükséges modern eszközök árát. Gondot jelent az is hogy a szakoktatás nem terjed ki a digitális munkaeszközök alkalmazására – mondta. Solti Gábor, az Iposz nemzetközi és oktatási igazgatója elmondta, vészesen csökken az érdeklődő fiatalok száma, ami egész Európában probléma.