Jelentősen, 1,3 millió fővel csökkent 2012 és 2016 között Magyarországon a súlyos anyagi nélkülözéssel élők aránya. A 13,3 százalékos javulással az Eurostat tegnap közzétett – a szegénység világnapjára időzített – adatai szerint az EU-tagállamok viszonylatában nálunk a legjelentősebb a javulás. Az uniós statisztikai hivatal friss, ám csak 2016-ra vonatkozó adatai szerint az egyes országokban a válságot követő évek alatt mindössze 2,7 százalékkal csökkent a szegénységnek kitettek aránya.
Hazánkban 2016-ban már csak 1,4 millió embert érintett az anyagi nélkülözés, míg 2012-ben még ugyanez a szám nálunk volt a legmagasabb, 2,7 millió fővel. Az eredményhez a reálbérek emelkedése mellett a kormány szociális jellegű intézkedései is érdemben hozzájárultak.
Szociológiai-statisztikai szempontból az a személy számít az anyagi nélkülözéssel súlyosan érintettnek, akit a megadott kilenc élethelyzetből négy érint. Idetartoznak azok, akik nem tudnak kifizetni egy váratlan kiadást, elmaradásban vannak a számláikkal, anyagi okokból nem képesek felfűteni a lakásukat a megfelelő hőmérsékletre, nem telik a mindennapi megélhetésen felül autóra, telefonra, mosógépre, színes tévére, vagy nem tudnak évente egyszer üdülni és legalább kétnaponta húst fogyasztani. Mivel Magyarországon minden élethelyzetben javultak az adatok, elmondható, hogy eredményesek voltak az eddig megtett intézkedések.
A már korábban közzétett, ám tegnap az egész közösségre vonatkozóan véglegesített adatok szerint nagyjából felére esett vissza 2012 és 2016 között azoknak az aránya, akik nem tudtak megbirkózni váratlan kiadásaikkal. Míg 2012-ben – a legnehezebb évben – a lakosság több mint negyede késve fizette számláit, törlesztőrészleteit, addig 2016-ra arányuk tíz százalékkal csökkent.
A két mutató javulásának oka egyrészt, hogy a bérek emelkedésével a lakossági megtakarítások jelentősen nőttek, így a váratlan kiadások már nem idéznek elő annyi embernél súlyos helyzetet. Másrészt a devizahitelek kivezetésével kiszámíthatóvá váltak a havi törlesztőrészletek, a reálkeresetek emelkedésével és a rezsicsökkentéssel pedig a késedelmes fizetések visszaestek.
A vizsgált 2016-os esztendőben emellett sokkal többen engedhettek meg maguknak évente legalább egyhetes üdülést, lényegesen kevesebbeknek okozott gondot a lakás fűtése, de a kétnaponkénti húsfogyasztáshoz szükséges anyagiak is rendelkezésükre állnak százezrekkel többeknek.
A szakértői várakozások szerint a 2017-ben és 2018-ban végrehajtott jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelésnek köszönhetően lényeges javulás ment végbe, mivel a legalacsonyabb kötelező keresetek rendezése azokat érinti, akik a legjobban ki vannak szolgáltatva a szegénységnek. Ráadásul 2016-hoz képest mind az átlag-, mind a reálkeresetek lényegesen dinamikusabban nőttek, korábban ekkora mértékű emelkedésre nem volt példa.
Ezért várhatóan hamarabb teljesítjük a szegénység visszaszorítására tett 2008-as vállalásunkat, amely ráadásul a többi tagállamhoz képest is nagyobb mértékű volt. Korábban már beszámoltunk arról, hazánk volt az egyetlen olyan tagállam, ahol a válságot megelőző szocialista kormányzás alatt is nőtt a szegények száma, a válság pedig több százezer embert sodort az anyagi nélkülözésbe.
A Kereszténydemokrata Néppárt szerdai, szegénység világnapja alkalmából kiadott közleményében arra emlékeztetett, a szegénység elleni küzdelem világnapja minden politikai szerveződésnek felszólítás arra, nem adhatjuk fel, nem veszíthetjük szem elől a célt, hogy minél kevesebb embertársunkat sújtsa a nélkülözés terhe.
A kisebbik kormánypárt figyelmeztetett, politikai törekvéseik középpontjában továbbra is a magyar emberek, családok, közösségek boldogulása áll. A következetes és átgondolt gazdasági irányításnak köszönhetően ma rég nem látott mértékben növekednek a reálbérek és a háztartások megtakarításai, ugyanakkor csökken a munkanélküliség és a kilátástalanságban élők száma – emlékeztetett a kisebbik kormánypárt.