Tavalyelőtt indult meg igazán a hazai vendéglátóipar fejlődése a 2008-as válság miatti megtorpanás után, így végre a kedvező gazdasági környezetben a hagyományos éttermek, kávézók, pizzériák, büfék, bisztrók, ételbárok, kifőzdék, cukrászdák eladási forgalma hosszú idő után meghaladta a 2001-es szintet.
A válság után a spórolós körülmények között hirtelen luxussá vált vendéglői időtöltésből származó piaci forgalom folyamatos veszteséget mutatott fel, a felívelő trend 2014-ben mutatkozott meg először. Azóta bővül a szektor, és miközben az átlagot meghaladó árak jellemzőek, tavaly is sikerült túlszárnyalni a 2001-es évet.
Erről, illetve a terület nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről értekezik a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által frissen közzétett átfogó közgazdasági elemzés, amely a hivatalos statisztikai adatokra épül.
Megállapították, a bevételek alakulása függ az adott szezontól is: a bevételek egyharmada nyáron realizálódik a vendéglátóhelyeken, de az értékesítés jellemzően már januártól nő a nyár végéig. A szabadságolások hatására nyáron viszont drasztikusan visszaesik az év elejétől kezdődően kissé hullámzó forgalom a munkahelyek étkezdéiben, és csak az ősszel tér vissza megszokott állapotához. Tavaly naponta átlagosan bruttó 57 ezer forintot könyveltek el bevételként a vendéglátósok, amelynek mintegy háromnegyede ételértékesítésből származott, 2007 óta ez az összeg mintegy hat százalékkal nőtt.
A vendéglátásban tavalyelőtt volt először látványosabb a vállalkozói teljesítmények fejlődése. 2016-ban folyó áron az előző évet 9,3 százalékkal meghaladva 1002 milliárd forint bruttó árbevételt könyveltek el az üzemeltetők, ennek közel 90 százaléka kereskedelmi, a közétkeztetést végző, illetve munkahelyi vendéglátásban realizálódott, valamint a rendezvényeken. Tavaly a bruttó bevétel további hetvenmillió forinttal nőtt, ami hétszázalékos erősödést jelent – eközben a fogyasztói árak a statisztikák szerint 3,5 százalékkal emelkedtek az éttermekben.
Felidézik, a válságot követően alaposan átrendeződött a kereskedelmi vendéglátóhelyek piaca, s míg a következő évtől több mint ezerrel csökkent az éttermek, büfék száma, addig például a cukrászdák száma közel megkétszereződött, az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma pedig csaknem hat és fél ezerrel nőtt.
A legtöbb vendéglátóhelyet tavaly nem meglepő módon a fővárosközpontú turizmusban Budapesten számolták, ezt követte a Dél- és Észak-Alföld, illetve Közép-Dunántúl. Időközben az egyéni vállalkozók szerepvállalása folyamatosan csökkent ebben a szektorban, 2017-ben már csak a vendéglátóüzletek egyharmada tartozott hozzájuk, néhány esztendő alatt hat százalék körüli csökkenést felmutatva a statisztikákban.
A kedvező szélirány a felszolgálók, szakácsok, éttermi dolgozók fizetésein is meglátszódott. Az ipartestület gyűjtése szerint a vendéglátásban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2017-ben 172 ezer forintot tett ki (ebből a fizikai 159 ezer, a szellemi 238 ezer volt), amely 16,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél, és a nemzetgazdasági átlag 58 százalékának felelt meg. A szolgáltatások iránt megugrott igény miatt azonban az üres álláshelyek száma jelenleg is növekvő tendenciát mutat: az idei első negyedévben a szektorban számolt üres álláshelyek száma meghaladta a 2600-at.