Külső és belső tényezők nyomán úgy tűnik, a német gazdaság bővülése visszaeshet idén. Az Európai Bizottság legújabb előrejelzésében már csak 1,9 százalékos emelkedést vár a német össztermékben, az előző elemzésben még 2,3 százalékos növekedéssel számoltak. Összevetésként: a bizottság idén Magyarországon négyszázalékos GDP-növekedést vár.
A német helyzetnek vegyes a megítélése. Több bizalmi mutató alapján romlanak a kilátások, s a tavalyi magas bázishoz mérten visszaesőben van az ipari termelés is. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint helyre fog állni a rend, jövőre már újból erőteljesebben növekedhet a német gazdaság, és a bizalmi mutatók esése is megállhat. Ezt a németeknél is erősödőben lévő belső keresletre alapozza, csakúgy, mint az eurozóna jelenlegi növekedési kilátásaira.
Továbbra is jelentős és beláthatatlan következményei lehetnek az Egyesült Államok által indított – elsősorban Kínát célzó – védővám-intézkedéseknek, amelyek Németországot és autóiparát érinthetik a legrosszabbul Európában. Ráadásul nem is biztos, hogy önmagában ez az egyetlen tényező járul hozzá a kilátások romlásához. Barbara Teixeira Arajuo és Sulyok Réka, a Moody’s Analytics szakértői szerint a bizalmi mutatók esése már azelőtt elkezdődött, hogy ismertek lehettek volna az Egyesült Államok külkereskedelmi tervei. Ebből az következik, hogy a korábbi magaslatok a német iparban fenntarthatatlanok voltak, a kereskedelmi háború beindulása erre csak rátett egy lapáttal.
Magyarországnak a német gazdasági fejleményekre kiemelten kell figyelnie, lévén a németek immár hagyományosan legfontosabb külkereskedelmi partnereink. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatása szerint 577 millió euró volt a külkereskedelmi többlet májusban. A kivitel 81, a behozatal 77 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le, ebben természetesen domináns súlya van Németországnak. Mint azt Blahó Levente és Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzői kifejtették, a májusi adatból kiolvasható gyorsabb import bővülése mögött a belső felhasználás GDP-növekedést meghaladó üteme áll.
Ennek ellenére mind az export, mind az import egyre lassabban emelkedik, a tavalyi tíz százalék körüli dinamika az év közepére érve csak kettő-öt százalék körüli. – A lassulás mögött a munkaerőhiány vagy akár a külkereskedelmi háború máris tapasztalt negatív hatásai állhatnak. Bizonyíték egyelőre nincs, hogy mi okozza a gyengülést, de a többlet csökkenése még sokáig nem ad okot az aggodalomra annak magas mivolta miatt – áll az értékelésben.
Az esetlegesen visszaeső külpiacunk Magyarországra gyakorolt hatását leginkább a tartósan magas, illetve emelkedő belső hazai fogyasztásunk ellensúlyozhatja, ennek elsődleges alapja a folyamatosan emelkedő bérszínvonal. Mint az a CIB Bank előrejelzéséből kiderül, a feszes munkaerőpiac és az év eleji minimálbér és garantált bérminimum emelések eredményeképpen az év eddig eltelt részében is tíz százalék felett maradt a bruttó magyar átlagkeresetek növekedési üteme, és ez a tendencia májusban is folytatódhatott.
A magas reálbér-dinamika több más tényezővel együtt erőteljes fogyasztásbővülésben csapódik le, ennek inflációs hatásai eddig azonban csak korlátozottan jelentkeztek. Továbbá, mint az a Pénzügyminisztérium részéről többször elhangzott, a 2019-es költségvetésben is van kilencvenmilliárd forint tartalék, az eredeti tervnél harmincmilliárddal több, épp azért, hogy legyen eszköz kiegyensúlyozni az olyan nemzetközi fejleményeket, amelyekre Magyarországnak nincs ráhatása.