Bár az Uber nevű cég már kivonult hazánkból, az okostelefonnal elérhető, személyszállítást kínáló társaság ügye korántsem zárult le. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még az év elején kereste meg a holland hatóságot, jelezve: a honi adóigazgatás szeretné megkapni azoknak a magyar sofőröknek a nevét és jövedelmi adatait, akik az Ubernek dolgoztak. A cég külföldön volt bejegyezve, a NAV csak így juthatott érdemi és pontos információkhoz. – A holland hatóság nemrégiben úgynevezett többoldalú ellenőrzés keretében eljuttatta a NAV-hoz az adatokat, ezek alapján pedig megkezdődött az érintett sofőrök beazonosítása – mondta lapunknak a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára.
Tamásné Czinege Csilla úgy fogalmazott: már az előzetes elemzésből is kitűnik, hogy sokan jóval kevesebb jövedelmet vallottak be, mint amennyit az uberezéssel annak idején megszereztek.
A helyettes államtitkár a részletekről is beszámolt. Eszerint a NAV nagyjából kétezer tételből álló adatcsomagot kapott Hollandiából arról, hogy 2014-ben és 2015-ben mennyi magyar sofőr dolgozott a cégnek, s hogy az érintettek mekkora forgalmat bonyolítottak le.
A magyar adóhivatalnokok a holland adatokat összevetik az érintett sofőrök magyar adóbevallásaival, és kiszűrik azokat, akik feltehetően eltitkolták bevételük egy részét. – Az előzetes eredmények alapján annyi már most közölhető, hogy a magyarországi sofőrök 2015-ben együttesen egymilliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolítottak le, az átlagos érték pedig megközelítette az egymillió forintot – mondta Tamásné Czinege Csilla. Szavaiból kiderült, hogy akár toplistát is felállíthatnának az adójukat eltitkolókról. – Ebben az esetben a kétes lista első helyén egy olyan vállalkozás állna, amely több sofőrt is alkalmazott, hetvenmilliós forgalma volt, adót viszont csupán kétmillió forint után fizetett be – mondta a helyettes államtitkár. – Fontos ugyanakkor – mutatott rá –, hogy az érintettek még most is pótolhatják mulasztásukat. Elkészíthetik a hiányzó adóbevallásokat vagy – úgynevezett önellenőrzéssel – korrigálhatják korábban leadott nyomtatványaikat.
Tamásné Czinege Csilla az ellenőrzés-sorozat kapcsán rámutatott: miként a világban, úgy idehaza is egyre terjednek a digitális gazdaság különféle formái, az adóhivatalnak pedig az a feladata, hogy ezeket a szereplőket is jogkövetésre, a szabályok betartására szorítsa. – Az Uber volt az első olyan világcég, amelyikről adóügyi együttműködés keretében más tagállam hatósága adott át információt a NAV-nak – jegyezte meg a helyettes államtitkár, majd hozzáfűzte: hasonlókra a jövőben, más szolgáltatók és más gazdasági területek kapcsán is számítani lehet. A közkiadásokhoz ugyanis minden idehaza megjelenő szereplőnek hozzá kell járulnia, mégpedig annyival, amennyit a hatályos jogszabályok megkövetelnek. Ezt szem előtt tartva a magyar adóhatóság mindenkor adatot kér majd külföldről, ha szükséges.
Magyarországi tevékenységét az Uber július végén szüntette be, egy jogi újításra hivatkozva. A paragrafus alapján legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak. A fejlesztési tárca rögzítette, a kormány nem akarja betiltani az Ubert, csak egyenlő versenyfeltételeket szeretne teremteni. A kivonulásról szóló hírt a minisztérium úgy kommentálta: tudomásul veszi a cég döntését, miszerint inkább távozik, mint vállalja a törvényes működést. Az amerikai székhelyű Uber az Európai Bizottságnál panaszolta be hazánkat a jogszabály miatt.