A családi adókedvezménynek köszönhetően ha valaki több gyereket vállal, és minimálbérből él, szinte a teljes jövedelme nála marad, kiemelten azóta, amióta az adókedvezményt a járulékokból is le lehet írni. Egy háromgyermekes, minimálbérből élő szülő 48 ezer forinttal vihet haza többet ma, mint hat évvel ezelőtt, egy kétgyermekes dolgozó pedig több mint 38 ezer forinttal kap többet. A magyar minimálbér emelése nemzetközi összehasonlításban jelentősnek tekinthető. A OECD-országok közül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó minimálbér a vásárlóerőt tekintve. Nemzeti valutában számolva is csak Törökország előz meg bennünket.
Ezzel szemben 2002–2010 között a nettó minimálbér reálértéke mindössze 1 százalékkal nőtt, 2010-hez viszonyítva viszont 5,6 százalékos lesz a növekedés 2016-ra. A baloldal választási programjában 32 ezer forintos minimálbér-csökkentés szerepelt. A magyarországi minimálbér az európai uniós országok között az átlagbér arányához viszonyítva is jelentősen javult az Eurostat adatai szerint, míg 2010-ben 20 országból a tizenharmadikok voltunk a rangsorban, 2016-ra hat helyet javítva a hetedik helyre kerültünk. A július 1-jei adatok szerint a magyar bruttó minimálbér az unión belül – vásárlóerejét tekintve – a 22 országból a tizenötödik a rangsorban, és megelőzzük a visegrádi országok közül Szlovákiát és Csehországot is.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szakszervezetek a következő két évben 10-10 százalékos minimálbér-emelést szeretnének elérni, a munkaadói oldal egyelőre még nem alakította ki álláspontját. A tárgyalások folyamatosak, a megegyezés nagyban függ a korábban bejelentett járulékcsökkentési, bérfelzárkóztatási programoktól. A kormány a járulékcsökkentéssel kapcsolatos javaslatok kidolgozását szintén az érdekképviseletekre bízta.