Nem lesz népszavazás december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról, mivel a tegnapi határidőig nem gyűlt össze a referendum kiírásához szükséges kétszázezer aláírás – mondta a Magyar Időknek László Zoltán, a kezdeményezést leginkább támogató Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
Nagyjából hatvanhat és fél ezer aláírást adott le tegnap a kezdeményező a Nemzeti Választási Irodának. Ebből a Vasas tizenötezer, a Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig harmincötezer szignót gyűjtött. Az alelnök szerint sokan megriadtak a jogszabályi környezettől, mivel az aláírásgyűjtő ívek elvesztése esetén ívenként ezer forint bírságot kellett volna megfizetni, amely adótartozásként szerepel. 176 ívvel nem tud elszámolni a kezdeményező, tehát a bírság összege 176 ezer forint, ám a Vasas és a Magyar Szakszervezeti Szövetség részt vállal annak kifizetéséből. László Zoltán szerint sok kezdeményezést a bírság miatt nem mernek vállalni, ezzel elriasztván a kezdeményezőket.
A Vasas a termelői szektorban van jelen, mivel a munkahelyeken nem lehet aláírást gyűjteni, így leginkább buszokon, öltözőkben, gyárak környékén gyűjtöttek. Az alelnök bírálta a szakszervezeti konföderációk közül a Ligát és a Munkástanácsokat, amiért azok nem vették ki jobban a részüket a gyűjtésből.
– A Liga tagszervezetei közül többen vállaltak aláírásgyűjtést, ám a kezdeményező konföderációs szinten nem vette fel velünk a kapcsolatot még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – mondta kérdésünkre a Liga elnöke. Mészáros Melinda felidézte: az érdekképviselet már régóta szeretné, ha december 24-e munkaszüneti nap lenne, ám erről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megegyeznie a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán. Ezért a Liga várhatóan jövőre ismét kezdeményezi, hogy a kérdés napirendre kerüljön a háromoldalú fórumon.
Mégsem lesz munkaszünet a szenteste napja
Ez egyfelől jóval költséghatékonyabb megoldás, mint a népszavazás, másfelől az érdekképviseletek egyetértésén alapulna egy esetleges döntés. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke megkeresésünkre elutasította az érdekképviselet felelősségét az aláírásgyűjtés kudarca miatt. Kiemelte: az aláírásgyűjtés megkezdése előtt kellett volna megkeresést kapniuk a kezdeményező magánszemélytől, s annak ellenére is gyűjtöttek, hogy a cselekvési időn belül kaptak erre felkérést. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az emberek nem ültek fel ennek a kezdeményezésnek. Felidézte, gazdasági szempontból – a nagypéntek szabadnappá nyilvánításával együtt – már éreztette volna negatív hatásait az újabb szünnap bevezetése.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kérdésünkre kifejtette: ugyan az íveket a Nemzeti Választási Irodának kell eljuttatni, a le nem adott ívenként meghatározott ezerforintos bírságot már a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szabja ki. A mintegy 176 ezer forintos bírság megállapítása ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be a kezdeményező az Alkotmánybírósághoz, ám az NVB-nek nincs mérlegelési jogköre, így az összeget ki kell fizetni.
A kérdésben a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedése után lehet újabb kezdeményezést benyújtani.
