– Semmilyen szenzációhajhászásra nincs szükség, normális az együttműködés a kormány és az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága között – közölte a testület hazánkba látogató delegációjának vezetője. Ingeborg Grassle hangsúlyozta: a háromnapos vizsgálódás nem politikai látogatás volt, Magyarországon is a strukturális költések jogszerűségére koncentráltak.
Az Európai Parlament (EP) kilenc képviselőjéből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló munkacsoport az Európai Unió által finanszírozott beruházásokat keresett fel, és a kormányzati döntéshozókkal folytatott megbeszélések mellett nemzetközi civil szervezetek képviselőivel találkozott. A grémium vezetője kijelentette: sok pozitív változást tapasztaltak, Magyarországot modern, sikeres tagállamnak tekintik. A helyszínen úgy látták, hogy az életszínvonal határozottan javulóban van, ezt a célt is szolgálják az uniós pénzek.
A néppárti politikusnő egyébként beszámolt arról is, hogy Polt Péter legfőbb ügyész megnyugtatta a bizottságot: minden, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által felvetett ügyben eljárnak.
Szavai szerint a legfőbb ügyésszel gyümölcsöző tárgyalást folytattak a 4-es metró beruházását övező korrupciós ügyekben, erről várhatóan az év végére adnak jelentést. Grassle kitért rá: a bizottság szerint az európai ügyészség létrehozása lenne a legjobb módja a visszaélések megakadályozásának, ezért sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország nem támogatja azt.
A Budapest szíve program kapcsán jelezte, betekintést kívánnak nyerni a dokumentumokba, ezt vélhetően megkapják. A kisvállalkozások támogatására indított uniós program eredményeinek a felmérésére a delegáció a Bodri-pincészetet kereste fel. – A magyar kormány együttműködő volt, ám az irányító hatóság vezetőivel nem találkoztak, erre majd Brüsszelben kerül sor – fogalmazott a delegáció vezetője, hozzátéve: értékelésük szerint a projektek gazdái jó akarattal viszik a saját feladatukat.
Hangsúlyozta, a felcsúti kisvasút a nagy médiavisszhang miatt került a testület látóterébe, és a vizsgálódás során meggyőződtek arról, hogy az a fejlesztések sorába tartozik. Azt is közölte, hogy a testületnek nem feladata minősíteni a meghozott beruházási döntéseket, ők csak a támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgálják. Összességében a megszokott, más tagállamokban is előforduló gondokkal találkoztak Magyarországon – fogalmazott Ingeborg Grassle.
A civil szervezetekkel folytatott megbeszéléseiket összefoglalva a delegációvezető elmondta, hogy azok leginkább az uniós pénzek felhasználásának hatékonyságát és a pályázatok tisztaságát kritizálták. Kiemelte: a szakbizottság nem áll egyik oldalra sem, nem akar senkinek a politikai eszközévé válni, és nem áll szándékában befolyásolni a következő választásokat sem. A testület látogatását összességében értékesnek minősítette, hozzátéve: az előző, 2011-es látogatás óta láthatók az elért eredmények. Mint mondta, a hiányosságok felderítésében nem a vizsgált ország kipellengérezése, hanem a tapasztalatgyűjtés, a problémák megoldását szolgáló adatbázis felépítése a cél.
A DK közleményében arról írt, hogy alapvetően különbözik az Európai Parlament és a magyar kormány felfogása abban a kérdésben, mire és hogyan használhatók fel az EU-támogatások. Jávor Benedek baloldali EP-képviselő, aki egyébként rendszeresen feljelenti a magyar kormányt Brüsszelben, közleményében úgy fogalmazott: tanulságos volt a látogatás, azonban erősen kétséges például a felkeresett felcsúti kisvasút hasznossága, és a 4-es metrónál sem csupán a korrupció, hanem az egész projekt alacsony kihasználtsága érdemel figyelmet.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese azt hangsúlyozta: a baloldali európai parlamenti képviselők olyan képet festenek az országról, valamint az uniós beruházásokról, amelyek egyfelől nem állják meg a helyüket, másfelől pedig egyértelműen politikai indíttatásúak. Felidézte, hogy az uniós tagországok közül Magyarországon van a legtöbb vizsgálat mind a bizottság, mind az OLAF részéről, ám a kormány eddig minden esetben megfelelően tudott reagálni, elkerülvén a büntetéseket. Érdekes emellett, hogy a több tízezer uniós projektből a napokban tett látogatásuk során mindössze ötnél folytattak le vizsgálatokat a hazánkba érkező bizottsági tagok.
Ráadásul a vizsgálóbizottság leginkább ellenzéki politikusokkal, civil szervezetekkel egyeztetett, amelyek szintén politikai indíttatásból bírálják a kormányt. Azt is megemlítette, az előző pénzügyi ciklusban sokkal több volt a szabálytalanság, azonban lényegesen kevesebb volt a vizsgálat, mivel a Fidesz – habár ellenzékben politizált – nem „jelentgette fel” az országot az Európai Bizottságnál.
Szabályosabb és eredményesebb az európai uniós pénzek felhasználása Magyarországon, mint a 2007–2013 közötti támogatási időszakban volt – közölte az Állami Számvevőszék.
