Egyetért Magyarország az Európai Unió tagállamai által még novemberben elfogadott európai jogok szociális pillére elnevezésű kezdeményezéssel, ugyanakkor tisztázni kell, hogy a pillérben foglalt húsz alapelvet tagállami hatáskörben kell megvalósítani – hangzott el tegnap a visegrádi országok szakszervezetei és az Európai Szakszervezeti Szövetség közös egyeztetésén.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunkat arról tájékoztatta, a tagállamok számára egyelőre nem világos, hogy a szociális pillér pontjainak megvalósítását milyen formában garantálja az unió, ráadásul a 2021–2027-es költségvetési ciklus tárgyalásánál figyelembe kell venni a tagállamok közötti különbségeket, és támogatni annak csökkentését.
Szlovákiában már megkezdődött az egyeztetés, a pozsonyi gyakorlat szerint a húsz pont közül először megvizsgálják, melyek valósultak meg eddig, majd kijelölik azokat a prioritásokat, ahol elsőként kell meghozni intézkedéseket. A magyar kormány támogatja a szociális pillér alapelveit, azzal a kikötéssel, hogy az uniós intézmények nem hozhatnak közvetlen érdekérvényesítő jogokat.
Az európai jogok szocális pillére elnevezésű iránymutatás-csomagot az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker kezdeményezte, annak tartalmát a tagállamok tavaly ősszel hagyták jóvá. A pillérben foglalt húsz pont három témakör köré csoportosul. Az első az esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz, amelyben olyan pontok szerepelnek, mint az életen át tartó tanulás elősegítése, a nemek és a társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség megteremtése vagy a foglalkoztatás támogatása.
A második központi témakör a méltányos munkafeltételek megteremtésére összpontosul. Ezek közé tartozik a rugalmas foglalkoztatás, valamint a biztonságos munkaviszony, a dolgozók szükségleteinek kielégítéséhez elegendő kötelező minimálbér bevezetése, az elbocsátás elleni védelem és a munkajogokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatás, az egészséges munkakörülmények, a foglalkoztatás és a magánélet közötti egyensúly garantálása, valamint a szociális párbeszéd az érdekképviseletek és a kormányok között.
A harmadik iránymutatás-csoportot a szociális védelem és a társadalmi befogadás adja. Idetartozik a gyermekgondozás és a gyermekek támogatása, a dolgozók szociális védelme, a munkaerőpiacra való visszatéréshez szükséges támogatások kialakítása, a méltányos időskori és öregségi nyugdíjak. Szintén ebbe a körbe tartozik a fogyatékkal élők társadalmi befogadásának erősítése, a szabad hozzáférés bizonyos alapszolgáltatásokhoz, a hajléktalanok segítése vagy az elesettek ápolási feltételeinek megteremtése. Az irányelvek ugyanakkor nem részletezik azt a minimum-feltételrendszert, amelyet teljesíteniük kell a tagállamoknak.