Konkrétumok nélkül, továbbra is megalapozatlan ígérgetések szintjén zajlott kedden Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt és az MSZP–Párbeszéd árnyékkormányának jelöltjeivel közösen tartott szakszervezeti egyeztetés – tudta meg lapunk.
Az egykor még az MSZP-s politikusok ellen pereskedő Mellár Tamás pénzügyminiszter-jelölt, valamint a szocialista holdudvarhoz tartozó Andor László közgazdász, foglalkoztatásügyiminiszter-jelölt a szakszervezetek korábbi, a választásoktól függetlenül már meglévő javaslataiból idézgettek, ugyanakkor arra nem adtak választ, vajon ezen tervek költségvetési forrását miként teremtené elő egy baloldali kormány.
Az egyeztetésen nem volt párbeszéd sem, a szakszervezetek nem kaptak választ arra, hogyan nézne ki az új érdekegyeztető rendszer, miként alakítanák át a szocialisták a munka törvénykönyvét, a költségvetéssel kapcsolatos tervezett változásokról pedig egy szó sem hangzott el. Úgy tudjuk, az érdekképviseletekkel korábban sem egyeztetett a baloldali ellenzék, így Karácsony Gergelyék egyelőre a szakszervezeteket és rajtuk keresztül a dolgozókat csupán kampányszagú ígérgetésekkel áltatták.
A meglévő háromoldalú érdekegyeztetés jó ideje sikeres
Fotós: Kurucz Árpád
Karácsonyék a szakszervezeti egyeztetés előtti sajtótájékoztatójukon továbbra is a már ismert, általános terveikről beszéltek: a munkaügyi minisztérium visszaállításáról, a munka törvénykönyvének megújításáról, a bérek felzárkóztatásáról, áfacsökkentésről, valamint a Fidesz által három százalék alá szorított költségvetési hiánycél megtartásáról, az euró bevezetésének középtávú terveiről és az államadósság csökkentéséről. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint is gyanús, hogy terveik részleteiről továbbra sem tájékoztatják a választókat és a dolgozókat.
Érdekes, hogy a politikusok elsősorban a háromoldalú, a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók közötti párbeszéd visszaállításának fontosságát hangsúlyozták, miközben ez a fórum jelenleg is létezik a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma elnevezéssel.
Ennek a fórumnak a keretében kötötte többek között a kormány az érdekképviseletekkel azt a hatéves bérmegállapodást, amelynek köszönhetően a munkaadókat terhelő járulékok összesen csaknem 16 százalékkal csökkennek, a garantált bérminimum 2016 óta majdnem 40 százalékkal, a minimálbér negyedével, a bérek pedig átlagosan 20 százalékkal emelkedtek.
