Októberben alakul meg a nyugdíjas-szövetkezeteket összefogó érdekképviselet, amely nagy segítséget jelent majd a munkavállalási kedvű időseknek, ugyanis egy helyen, közös internetes és személyes képviseleten tájékozódhatnak az ország számos pontján elérhető álláslehetőségek között
– mondta a Magyar Időknek Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) elnöke. Az érdekképviselet a diákszövetkezeteket tömörítő Diákész mintájára alakul.
A szervezet – az ország szinte minden táján működtetett képviselettel – a szövetkezetek működését is felügyeli majd, ezzel kizárva, hogy az idősek hátrányos helyzetbe kerüljenek. Július óta nagyjából negyven nyugdíjas-szövetkezet alakult, ugyanakkor a jövőben várhatóan még jobban megszaporodnak ezek az érdekközösségek. Ennek oka, hogy az Országgyűlés előtt van az a tervezet, amely illetékmentességet adna a szövetkezetek cégbejegyzéséhez a jelenlegi 100 ezer forint helyett, így amennyiben megszavazzák a képviselők a kedvezményesebb eljárásmódot, várhatóan többen vágnának bele nyugdíjas-szövetkezet alapításába.
Az Országgyűlés tegnap tárgyalta az előterjesztést. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében reményét fejezte ki, hogy mivel a nyugdíjasok óriási erőforrást jelentenek az országnak, szeretnének lehetőséget adni nekik, hogy minél tovább aktívak legyenek. Mint mondta, abban bízik, hogy a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer hasonlóan sikeres lesz, mint a diákszövetkezeti. Az ellenzék elutasítja a nyugdíjas-szövetkezeteket: az MSZP szerint például a modern rabszolgatartással egyenértékű ez a foglalkoztatási forma. Korábban ugyanakkor lapunk beszámolt róla, hogy minden felmérés azt mutatja, nagy az igény az idősek részéről az önkéntesen vállalt munkára, egyrészt a társadalmi szerepvállalás, másrészt pedig az ellátásuk kiegészítése miatt.
Szintén fontos változás egy minap megjelent kormányhatározat szerint, hogy a nyugdíjas-szövetkezetekre is kiterjesztették a minimális szolgáltatási díjról szóló szabályozást. Ennek lényege, hogy a szövetkezet mindössze a bevétel 15 százalékát fordíthatja működési kiadásokra, a többit pedig a dolgozók bérére kell költeniük. A nyugdíjasoknak a munkájuk után legalább a mindenkori minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét kell megadni, amelyből csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell levonni. Az időseket nem teljes munkaidőben tervezik foglalkoztatni a munkaadók. Ismert, szövetkezetet legalább tíz fővel lehet indítani. Az eddig alakult közösségekben átlagosan ezer forint a tagdíj, amely kilépéskor visszajár.