A kormány tervei között változatlanul szerepel a tisztán elektromos üzemű gépjárművek elterjedését ösztönző vásárlási támogatás bevezetése – közölte a minap a Nemzetgazdasági Minisztérium. Lapértesülés szerint a támogatás mértéke 2-3 millió forint lehet. A kormányzat a középkategóriájú, családi használatra is alkalmas járművek vásárlását támogatná, a Tesla sportkocsik vásárlói tehát nem részesülhetnek adófizetői forintokból. Jelenleg egy alsó-középkategóriás (Golf, Focus, Astra) gépkocsi ára közelebb van a 6 millióhoz, mint az 5-höz. A jelenleg kapható Nissan Leaf ára 9 milliónál kezdődik. Elvileg tehát elképzelhető, hogy egy új autót vásárló úgy dönt, hogy hatmillió forint plusz állami támogatásért egy nem benzines vagy dízel, hanem elektromos gépkocsit vesz.
Ezzel a döntésével sok előnyhöz jut, de hátrányok is vannak szép számmal. Az előnyök: az üzemanyagköltség harmadára vagy annál is kevesebbre jön ki. Budapesten a zöld rendszámmal számos kedvezmény jár együtt, ingyenes parkolási, behajtási lehetőség, a buszsávok használata. Az elektromos hajtás induláskor nagy kezdősebességet biztosít, nincs motorzaj, nem kell váltani. A hátrányok: szűkös hatótávolság (120-140 kilométer), kevés töltési lehetőség, maga a jármű kissé szűkösebb, mint a hasonló méretkategóriába eső autók. Autópályán, nagy sebességnél erősebb, gyorsabb a hagyományos motorral szerelt gépkocsi, és az energiaellátása is sokkal könnyebben megoldható.
Kútközelben érzik jól magukat
Vannak azonban olyan vélemények, hogy az állami támogatás a magántulajdonú személygépkocsik helyett a közösségi funkciót ellátó járművek vásárlásában lenne jobb helyen. Mészáros Csaba, az elektromos autóbuszokat gyártó Evopro tulajdonosa korábban lapunknak elmondta, hogy az évi 40-50 ezer kilométernél többet futó állami autók, a közösségi közlekedésben használt járművek – mint a taxi, a betegszállító, az autóbusz, valamint a szemétszállítás – azok a területek, ahol először lenne érdemes komoly állami támogatást adni, mert ott hamar megtérül a befektetés. Megtakarítást jelentene az országnak, károsanyag-kibocsátás nélküli járművekkel helyettesíthetnénk nagy környezetszennyező munkagépeket. Nem beszélve arról, hogy így a paksi éjszakai energiatöbblet is gazdára találna, vagyis biztos megtérüléssel lehetne számolni az atomerőmű bővítése után. Nem mellékes az sem, vélte Mészáros Csaba, hogy míg a személyautók támogatása esetén a jómódúak kapnának további segítséget, a közösségi közlekedésben a diákok és a nyugdíjasok is élvezhetnék az adófizetői forintokat.
Léteznek azonban más nézőpontok is. A belső égésű motorok kitiltása a városokból, az elektromos hajtású és hibrid gépjárművek elterjedése átalakíthatja a járművek és használóinak száz éve, a Ford T-modell elterjedése óta kialakult viszonyát. A jelenlegi személygépkocsik valójában több, néha egymásnak ellentmondó funkciót látnak el. A közösségi közlekedésben elkülönülnek a helyi, az elővárosi és a távolsági célú járművek. A személygépkocsik mindhárom funkcióra alkalmasak, pedig lehet, hogy a pályafutásának 90 százalékában városban használt gépkocsi feleslegesen képes tartósan 150 km/h-s sebességre, onnan hatékony lassulásra, nagy sebességű ütközések elviselésére. Az elektromos hajtású autók már ma is alkalmasak mindennapi használatra a városban vagy az elővárosokban. A főleg autósztrádán használt hagyományos gépkocsik károsanyag-kibocsátása pedig nem okoz közvetlen egészségkárosodást.
lképzelhető, hogy idővel szétválik az elektromos és a belső égésű motorral szerelt autók funkciója: a nagyvárosok belsejében a BuBihoz hasonló elektromosbérautó-rendszereket lehet igénybe venni. A kertvárosokban, elővárosokban a garázsokban tölthető hibridek állnak majd, és a sokat utazók, autópályázók tartanak fenn belső égésű motorú Gran Turismókat.
